Mintegy húsz százalékkal emelkedett egy év alatt a hús ára Szerbiában, legalábbis ezt közölte a Köztársasági Statisztikai Intézet. A vásárlók azonban jóval nagyobb drágulást tapasztalnak – egyes hústermékek ára szinte a duplájára emelkedett tavaly óta. Az elszabaduló árak felett azonban most szemet hunynak a szerbiai családok, a január eleji ünnepi időszak ugyanis rendszerint nem a spórolásról, hanem a dőzsölésről szól.

Nem mindig találkozik a statisztika és a pénztárca

Sokan megdöbbenéssel fogadták a statisztikai intézet legfrissebb, novemberre vonatkozó kimutatásait a fogyasztói árakkal kapcsolatban. A számok ugyanis azt mutatják, hogy az élelmiszerek ára összességében 22,5 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb ugrást a tojás, a tej és a sajt esetében figyelhetjük meg: 43 százalékkal kerültek most többe, mint tavaly novemberben. A többi élelmiszer árának esetében azonban 20 százalék körüli az átlagos drágulás – a húsnál például 19,4 százalékot mutatnak a hivatalos adatok.

Ehhez persze az is hozzájárulhat, hogy néhány hústermék árát az állam korlátozza: a sertéscomb kilója például nem lehet drágább 750 dinárnál (6,40 eurónál).

A vásárlók többsége nem ezt tapasztalja a boltokban. Legalábbis erre panaszkodtak az általunk megkérdezett szerbiai lakosok. Szerintük a tej ára szinte a duplája lett az orosz-ukrán háború előtti időszakhoz képest, és hasonlóan nagyot ugrott a sajt, a tojás és az olaj ára is.

A hús esetében közölt 20 százalékot is nehezen tudják értelmezni a fogyasztók, hiszen az év elején még 400 dináros (3,40 eurós) áron beszerezhető csirkemellért most 700-800 dinárt (6-7 eurót) kérnek, marhahúst pedig már alig találni 1300 dinár (11 euró) alatt, pedig korábban 750-800 dinár (6 és fél euró) volt kilója.

Pecsenye nélkül nincs ünnep

A drasztikus drágulás ellenére a szerbiai családok többsége most mégsem a spóroláson töri a fejét. Az ortodox vallásúak ugyanis január elején a karácsonyt, a hónap közepén pedig az újévet ünneplik. Ilyenkor pedig jellemzően összeülnek a családok és gazdagon megvendégelik egymást. A január 7-én fogyasztott karácsonyi menü a legtöbb háznál malac- vagy báránypecsenye, de egyre népszerűbbek a minőségi húsokból készült különleges fogások, roládok, sültek is. Az erős, zsíros ételek fogyasztása a pogány időkből származik, de az egyház is tovább éltette, mondván a böjt után elfogadott a test megerősítése. A hagyománynak pedig örömmel tesznek eleget a szerbek.

A malac iránti kereslet jellemzően ezekben az ünnep előtti napokban ugrik meg lényegesen Szerbiában. A hentesek is erre az időszakra állnak elő a legnagyobb kínálattal. Az árak azonban erre a szezonra igencsak felkúsztak. A konyhakész malac kilója átlagosan 800 dinár (mintegy 7 euró) náluk, a csont nélküli, roláddá tekert húsért pedig 1200 dinárt, vagyis nagyjából 10 eurót kérnek. Sütve is vásárolható malac, akkor 1400 dinár (12 euró) kilója. Az egyik hentes arról mesélt, hogy bár az év során ők is kénytelenek voltak emelni az árakon, nem csökkent érezhetően a kereslet. Mint mondta, vásárlóik megbíznak bennük és az általuk árult termékek minőségében, és kifizetik a magasabb árakat is, főként az ünnepek alatt.

A hentesüzletek árainak tekintetében azonban lényeges különbség tapasztalható a főváros és a vidék között. Belgrádban a fenti árakhoz képest plusz 20-30 százalékkal kell számolni. Ott egyes helyeken akár 1800-1900 dinárt (16 eurót) is elkérnek egy kiló sült malacért, míg báránypecsenyét 20 euróért lehet kapni kilónként. Az egyik belgrádi hírportál számításai szerint ezen termékek ára egy év alatt 36, illetve 41 százalékkal emelkedett. Ők cikkükben azt írták, a húsárakat elnézve vélhetően sokan elgondolkodnak majd azon, hogy vegetáriánusok lesznek.

Maradjunk azonban a húsnál: olcsóbban juthat malachoz az, aki a nagy üzletláncok valamelyikében vásárol. A V4NA tapasztalata is ezt mutatja, a multik ugyanis igyekeznek kedvező húsárakkal becsalogatni a vásárlókat, hogy utána azok az egész ünnepi bevásárlást ott végezzék el. Malacot ezekben az üzletekben kilónként 650-800 dináros (5,5-7 eurós) áron lehet venni, de jellemzőek a rendkívüli akciók is, melyek során a kevésbé tetszetős darabokat további kedvezménnyel árusítják.

A szerbiai családok azonban ritkán vesznek 1-2 kilót a malacból – sokkal jellemzőbb, hogy egy egész, vagy minimum egy fél állatot vásárolnak, amit utána a rokonság együtt fogyaszt el. A malacot otthon sütik meg, vagy pékségekbe viszik, ahol a nagy teljesítményű ipari kemencékben sülnek ropogósra. A sült malacbőr illata ezekben a napokban gyakran keveredik a friss kenyérével.

Persze a malacpecsenyénél olcsóbb lehetőségek is vannak. Szintén igen népszerű, de jóval pénztárcabarátabb opció a csevap, melye egy darált sertésből és marhából álló, fűszeres és szaftos húsrudacska. A csevap kilója a henteseknél 700 dinár (6 euró) körül van, a multikban pedig akár 450 dinárért (kevesebb mint 4 euróért) is beszerezhető.

kép: Szerb Kormány

Kereskedelmi miniszter: nem engedhetjük meg az árak elszabadulását

Tomislav Momirovic szerb kereskedelmi miniszter a közelgő ünnepek kapcsán azt mondta, a piac ellátottsága megfelelő, az embereknek lehetőségük van beszerezni mindent, ami csak a karácsonyi és újévi lakomához kell.

„Tudjuk, hogy az áremelkedés nem kicsi, és azt is, hogy egész Európa inflációval küzd” – fogalmazott a tárcavezető. Hozzátette: „Az állam beavatkozásának köszönhetően az árak, ha nem is a legalacsonyabbak, de a legalacsonyabbak között vannak egész Európát tekintve.”

A miniszter azt is kijelentette, hogy a kormány nem fogja megengedni, hogy az árak elszabaduljanak, ehelyett arra törekszenek, hogy az ünnepi fogásokat minden család megengedhesse magának.