Először csökkent hétmillió fő alá Szerbia lakossága. Egy év alatt több mint hetvenezerrel csökkent az ország lélekszáma, ráadásul minden ötödik lakos 65 évnél idősebb. A térség legtöbb országa ugyanezekkel a gondokkal küzd.

Nemzeti stratégiát szorgalmaz a kormány a népességfogyás megállítására

Szerbia nagyon nehéz demográfiai helyzetben van, a lakossága 7 millió fő alá csökkent – közölte a népesedési kérdésekkel megbízott minisztérium. Mint fogalmaznak, az újszülöttek számához képest egyre több az elhunyt. Egy év alatt 74 ezer lakost veszített el az állam. A tárca közleménye szerint elérkezett az idő, hogy a probléma megoldásáért közösen tegyen mindenki.

„További lépéseket kell tenni, hogy segítsünk a házaspároknak, az anyáknak, az apáknak, azoknak, akik gyereket szeretnének. Újabb ötletek kellenek ehhez, illetve az, hogy létrehozzunk egy nemzeti stratégiát, amellyel megváltoztathatjuk a demográfiai képet. Ez a legnagyobb gond, amellyel Szerbia szembe néz”

– fogalmaz a tárca közleménye.

Elöregszik Szerbia

2020-ban a hivatalos adatok szerint 6 899 126 ember élt Szerbiában – áll a Köztársasági Statisztikai Intézet kimutatásában. Ami a nemek közötti megoszlást illeti, 3 538 820 nő és 3 360 306 férfi él az országban. 2020-ban a lakosság 21,1 százaléka 65 évnél idősebb volt, a 15 évnél fiatalabbak aránya ehhez képest jóval kisebb, mindössze 14,3 százalék.

kép: Pixabay

A térségben azonban nem csak Szerbiát érinti ez a probléma. Népességfogyás tapasztalható több balkáni országban is. 10 százalékkal csökkent például Észak-Macedónia lakossága az elmúlt két évtized alatt. Ez derült ki az országban tartott népszámlálás adataiból. Jelenleg 1 836 713-an élnek az államban. A lakosság többsége macedón, míg az albánok alkotják a második legnépesebb közösséget, derül ki az Észak-Macedón Statisztikai Intézet adataiból.

Horvátországnak 1948-ban volt utoljára ilyen kevés lakosa. Ezt mutatják a hivatalos népszámlálás első adatai: 1991 óta az Adria-parti állam lélekszáma 895 ezer fővel csökkent, ami nagyjából Zágráb lakosságának felel meg. Harminc év alatt tehát egy fővárosnyi ember tűnt el Horvátországból. Koszovóban pedig nem az alacsony születési szám jelent problémát, hanem az, hogy egyes felmérések szerint a lakosság több mint a fele elhagyná az országot, ha lehetősége lenne rá.

Nem a migráció a helyes út

„Több európai ország a migrációt tartja válasznak a demográfiai problémákra, de Európa öngyilkos politikát követ, ha lemond az európai kultúráról és az európai gyerekek születéséről”

– mondta Novák Katalin, még család- és ifjúságügyért felelős államtitkárként a 13. Családok Világkongresszusa nyitónapján az olaszországi Veronában még 2019-ben. Magyarország jelenlegi köztársasági elnöke akkor a magyar kormány családpolitikáját és ennek eredményeit mutatta be a rendezvényen. A kormány azóta is kiemelten fontosnak tartja a családok támogatását és a népességszám növelését, ehhez a legkülönbözőbb intézkedéseket hozza meg. A cél, hogy minél több gyerek szülessen az országban – ismertette Novák Katalin.