Egymillió tonna búza áll a tározókban – az állam segítségét kérik a gazdák
Nem tudnak mit kezdeni a tavalyról megmaradt kenyérgabonával a szerbiai mezőgazdasági termelők. Az orosz-ukrán háború nyomán kialakult élelmiszerválság miatt az ország ideiglenesen megtiltotta a búza kivitelét. Egyes szakemberek szerint az óvatosság láthatóan, túlzó volt: nagyjából egymillió tonna kenyérgabona maradt a silókban.
Kínától várják a megoldást
A miniszter segítségét kérik a gazdák, akik nem tudnak mit kezdeni a tavalyról megmaradt búzával. A Stig Gazdák Egyesületének megkeresésére válaszolva Jelena Tanaskovic azt mondta, folynak a tárgyalások Kína belgrádi nagykövetével arról, hogy Szerbia egymillió tonna búzát ad el a távol-keleti országnak.
kép: Mezőgazdasági Minisztérium
Az üzletkötés körülményeit azonban még nem tisztázták, így a miniszter a gazdák türelmét kérte. Mint mondta, április 4-éig tisztázódik a helyzet. A gazdaegyesületet képviselő Nedeljko Savic az ígéret hallatán bejelentette: elhalasztják a tüntetést, melyet az ország által folytatott agrárpolitika ellen irányuló kritikaként szerveztek volna, és melynek során lezártak volna a pozarevaci Morava-hidat.
Tilos volt a kivitel, felhalmozódtak a készletek
A szerb kormány tavaly márciusban döntött úgy, hogy átmenetileg megtiltja a búza kivitelét. A döntést az orosz–ukrán háború miatt kialakuló élelmiszerválság indokolta. Az ukrán gabona ugyanis egyik pillanatról a másikra eltűnt a világpiacról, jelentős űrt okozva. A fenyegető hiány miatt Szerbia is úgy döntött, nem adja el saját készleteit. Két hónapnyi teljes exportzár után enyhített a kormány, havonta 220 ezer tonna kivitelét hagyta jóvá.
A világpiac idővel stabilizálódott, és a felmerülő hiányt is sikerült pótolni. A kenyérgabona ára pedig lassan esni kezdett. Míg a szerbiai gazdák tavaly tavasszal akár 40 dinárt (34 eurocentet) is kaphattak volna a búza kilogrammjáért, addig az utóbbi hónapokra ez 23 dinárra, vagyis 20 centre apadt.
Emellett a kereslet is lényegesen lecsökkent, így hiába maradt jelentős mennyiségű búzatartaléka Szerbiának, nincs már aki azt megvegye.
Három hónap múlva már az új búzát aratják
Nedeljko Savic arra is felhívta a figyelmet, hogy a tározókban maradt korábbi termés óriási gondot okoz a gazdáknak, néhány hónap múlva ugyanis már jön a friss búza, amit így nem tudnak hova tenni. Gondot jelent emellett az is, hogy a gazdák nem tudnak jövedelmezően termelni. A forgóeszközök ára ugyanis rendkívüli mértékben megemelkedett, elsősorban a műtrágya ára szállt el, ami nélkül nem tudnak értékelhető termést biztosítani.
A Stig egyesület tagjai ezért a terület alapú támogatás növelését kérik a kormánytól. Azt is szeretnék, ha a szubvenció felét a terület nagysága, másik felét a termény mennyisége alapján számolnák el. Emlékeztetnek: a mezőgazdasági terület alapján elszámolt állami támogatás összege 2010-ben még 14 ezer dinár (120 euró) volt hektáronként, most azonban 6 ezer dinár, vagyis nagyjából 50 euró. A gazdák emellett 25 euró értékben üzemanyag-támogatást is kapnak.
„A szerb mezőgazdaságnak ilyen magas nyersanyag-, műtrágya- és amortizációs költséggel, illetve ilyen alacsony termékárakkal, valamint a hatalmas támogatásokat kapó európai konkurenciával versenyezve esélye sincs túlélni” – hangoztatta Nedeljko Savic.
A V4NA által megkérdezett szerbiai gazda is megerősítette, a jelenlegi támogatás nem elegendő. A megemelkedett árak és az infláció mellett egyre nehezebben tudnak gazdaságosan termelni, illetve annyi hasznot kigazdálkodni, hogy abból eltartsák magukat és családjukat. Mint fogalmazott, a szubvenció nem emelkedik, a boltokban viszont drágul minden.
A támogatás növelésére vonatkozó követelés kapcsán a szerb agrártárca vezetője arra kérte a gazdákat, regisztrálják földjeiket az e-Agrár elektronikus nyilvántartó-rendszerbe, az oda bevitt adatok alapján tudja majd a minisztérium kiszámolni, mennyibe is kerülne a gazdák kérésének teljesítése.
El sem jut Afrikába az ukrán gabona jelentős része
Nem csak az Unión kívüli Szerbiában okozott gondot a gabonaválság, hanem az Európai Unióban is. Így Magyarországon is jelentős probléma, hogy jelenleg 1,3 millió tonna ukrán búza van az országban. Az olcsó ukrán búza miatt pedig nincs is már igény a magyar gabonára. Ezt mondta a Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnöke. Petőházi Tamás kiemelte: az orosz–ukrán háború miatt megrekedt gabonaszállítmányok eljuttatására elsőre jó ötlet volt az Európai Unió által kezdeményezett szolidaritási folyosók kialakítása, a kezdeményezés azonban nem hozott eredményt; több európai országban, köztük Magyarországon is felhalmozódtak az ukrán gabonaszállítmányok.
Az utolsó 120 napban az Ukrajnából származó gabona mindössze 12 százaléka ért célba Afrikába, míg 40 százalék nyugat-európai országokba került, ami a szakértő szerint feszültséget okozott a piacon. Az EU területén ragadt ukrán gabona miatt pedig a magyar gabonára nincs igény, mert árban nem tudja felvenni a versenyt az ukránnal.
A szövetségnél úgy vélik, hogy a kialakult problémát a Európai Unió rossz döntési mechanizmusa okozta, ezért úgy gondolják, hogy az uniónak is kellene ezt megoldania, s a felhalmozott ukrán készleteket az EU költségein kellene olyan piacokra eljuttatni, ahol nem okoznak piaci zavarokat és nem teszik tönkre a termelőket.
Eközben az Európai Unió kizárta Magyarországot az ukrán gabonadömpinggel kapcsolatos uniós kármentesítésből. Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón jelezte: hat ország fogalmazott meg ilyen igényt, majd végül három ország jutott pénzhez. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint téves döntés született, s válaszlépésekre van szükség.
Brüsszel ismét kettős mércével mér, diszkriminációs politikát folytat és szándékosan hátrányos helyzetbe hozza magyar gazdálkodókat
– jelentette ki Nagy István agrárminiszter. A miniszter az uniós tagállamok mezőgazdasági tárcavezetőinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón kifejtette: az EU által kezdeményezett szolidaritási folyosók, amelyek az Ukrajnában rekedt gabona Afrikába és Közel-Keletre történő eljuttatását hivatottak megkönnyíteni, nem a célnak megfelelően működtek. Ezért az ukrán határ melletti tagállamokat elárasztotta az ukrán gabona, nagyon súlyos belső piaci zavart előidézve. Mint mondta, hat EU-tagország – Magyarország, Lengyelország, Románia, Csehország, Szlovákia és Bulgária – rendkívüli támogatást igényelt az Európai Bizottságtól a helyzet megoldására, azonban csak Lengyelország, Románia és Bulgária kapja meg ezt a több mint 53 millió eurós pénzügyi segítséget. Véleménye szerint a bizottság döntése súlyosan diszkriminatív és szakmai tévedésen alapszik.
„A bizottság azt állítja, hogy az Ukrajnából beérkező gabona nincs letörő hatással a gabonapiaci árakra, azonban amíg a rotterdami tőzsdei ár 300 euró/tonna körül mozog, addig Magyarországon ez 217 euróra esett vissza. Ezt nem hagyhatjuk szó nélkül és azt súlyos szakmai tévedést sem, miszerint nem az ukrán gabona bejövetele idézte elő ezt a nagy árcsökkenést”
– jelentette ki Nagy István.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök a pénteken záródó EU-csúcs után közösségi oldalán
jelentette be, hogy a közép-európai országok megállapodtak abban, hogy Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök koordinálásával közösen lépnek fel, hogy megvédjék a gazdákat az ukrán gabonadömping káros hatásaitól.
Silány minőségű az ukrán gabona
A hibás brüsszeli döntések hatalmas mennyiségben szabadították rá Ukrajna szomszédjaira a silány minőségű, kétes eredetű ukrán gabonát, ami ellehetetleníti a magyar gazdákat is. Míg az uniós gazdálkodók szigorú előírások szerint – jelentős plusz költségekkel – kell termeljenek, a beáramló import minősége erősen kétes, akár egészségre is veszélyes lehet. Erre már a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) hívta fel korábban a figyelmet.
Felháborító, hogy míg az EU-ban – a Green Deal bevezetésével – drasztikusan szigorú előírások betartásával kell élelmiszert előállítani, addig az importra semmi elvárás sincs. Az ukrajnai gabona sokszor nem felel meg az uniós előírásoknak, és egészségügyi kockázatot is jelent, hiszen Ukrajnában számos olyan növényvédő szert és egyéb anyagot használnak, amelyek az Unióban már évtizedek óta tiltólistán szerepelnek, nem is beszélve arról, hogy Ukrajnában engedélyezett a génmódosított növények termesztése is
– írják.
Az ukrán gabona komoly zavarokat okozott a lengyel piacon is. A topagrar.pl több cikkben foglalkozik azzal, hogy az ukrán gabona beáramlása miatt a lengyel gazdák több ízben is traktorokkal tiltakoztak, mivel az ellenőrizetlenül beáramló ukrán gabona szerintük is teljesen felborította a lengyel piaci egyensúlyt. Azt mondták, hogy továbbra is segíteni kívánják az ukránokat, de a lengyel piac ellehetetlenítése nem az éhező afrikaiaknak, hanem a gazdag országok spekulánsainak segít.
A lengyel kormány lépett az ügyben. A közelmúltban Henryk Kowalczyk lengyel és Mikola Szolszki ukrán agrárminiszter között személyes megbeszélésre került sor, amelyen megegyezés született az ukrán agrártermékek ez évi lengyelországi tranzitszállításának feltételeiről – írja a topagrar.pl. Az ukrán fél elfogadta a lengyeleknek azt a kikötését, miszerint a harmadik országokba irányuló ukrán termékek vasúton és közúton egyaránt, mindenféle ellenőrzés nélkül beléphetnek az országba, de szigorúan leplombált szállítóeszközön és a fuvarokmányokon a kilépő lengyel határállomás pontos és egyértelmű megjelölésével.
A lengyel félnek ez a kikötése nem irányul az ukrán beszállítók ellen, csupán a lengyel takarmányok és élelmiszer alapok védelmét szolgálja, tekintettel arra, hogy a lengyel gazdák az elmúlt évben, a védelem hiánya miatt súlyos veszteségeket szenvedtek.
Amennyiben egy beszállító nem gondoskodik arról, hogy a tranzitáru elhagyja Lengyelországot, akkor büntetést köteles fizetni. A lengyel vámhatóságok a beléptetésnél kizárólag a megfelelően alátámasztott és szerződésekkel deklaráltan lengyelországi rendeltetésű termékeket ellenőrzik.
Amíg az EU az ukrán gabona szállításán egyezkedik, addig Oroszország ingyen fog gabonát szállítani a rászoruló országoknak, ha megszűnne a fekete-tengeri élelmiszer-megállapodás – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az Oroszország-Afrika a többpólusú világban című moszkvai nemzetközi parlamenti konferencián.
Putyin szerint Moszkva az afrikai országok igényei által vezérelve vállalta a megállapodás meghosszabbítását. Az Isztambulban megkötött megállapodások között szerepel az ukrán élelmiszerek szállítása a Fekete-tengeren keresztül, valamint az orosz mezőgazdasági termékek és műtrágyák exportjának feloldása.
„Ragaszkodunk a megállapodás csomagjellegéhez – mindenekelőtt az afrikai és más fejlődő országok érdekében –, szem előtt tartva, hogy nagy mennyiségű élelmiszerre van szükségük” – hangoztatta az orosz elnök.
Közölte azt is, hogy Moszkva elvárja, hogy követeléseit maradéktalanul teljesítsék, hogy a gabona és a műtrágya a rászoruló afrikai országokba kerülhessen, ne pedig a „jóllakott európai országokba”. Az orosz vezető szerint az Ukrajnából exportált gabona mintegy 45 százaléka Európába került, míg Afrikába csak három százalék.
GAZDASÁG
NAGYVILÁG
Címkék:
agrar, china, grain, serbia, tanaskovic
