Már hétszázezer ember hagyta el Észak-Macedóniát, tömeges és megállíthatatlan a kivándorlás. Erről beszélt az ország kormányfő-helyettese, aki szerint ez jelentős problémát jelent a munkaerőpiacon a balkáni országban. A migráció legfőbb indokai egyébként a korrupció, a politikai instabilitás és a rossz életminőség. A megüresedett állásokat pakisztáni, indiai és török munkavállalókkal töltik fel a vállalkozások.

Rohamosan nő a külföldre távozók száma

Az észak-macedóniai Országos Statisztikai Intézet adatai szerint hivatalosan 1.836.713 lakosa van az országnak. A népszámlálást csaknem 20 évvel az azt megelőző után, 2021-ben végezték el. 2002-ben még több mint 2 millióan éltek a balkáni országban. Ezek a számok alapján 10 százalékkal csökkent a népesség két évtized alatt.

kép: Screenshot

Ettől azonban jóval többen hagyhatták már el a volt jugoszláv tagállamot – véli a gazdasági miniszterelnök-helyettes az EBESZ jelentésére hivatkozva. A dokumentumban az olvasható, hogy 2020-ban világszerte mintegy 700 ezer észak-macedón kivándorló élt. Fatmir Bytyqi sajtótájékoztatóján közölte, a tömeges kivándorlás miatt lyukak keletkeztek a munkaerő-piacon.

kép: Screenshot

„Csökkent ez a trend a koronavírus-járvány alatt, de ennek ellenére ezzel továbbra is szembe kell nézni az ország vezetőinek, s a politikusoknak, de az egész társadalomnak is” – mondta a kormányfőhelyettes.

A V4NA helyszíni tapasztalatai is azt mutatják, hogy jelentős a különbség az országon belül is az életszínvonal tekintetében. A nyugati, főként albánok lakta részen alacsonyabb az életszínvonal, s rosszabbul élnek az emberek. Hírügynökségünknek egy szkopjei munkavállaló azt mesélte, hogy leginkább azok tudnak kijönni a fizetésükből, akik a fővárosban vagy annak vonzáskörzetében dolgoznak.

kép: V4NA

Az elszálló energiaárak pedig tovább növelik a szegénységet az országban. Sajtójelentések szerint, mivel már egyre több macedón van, aki nem tudja kifizetni a villanyszámlát, ezért feketén csatlakozik a hálózatra, vagyis lopja az áramot.

Korrupció és gazdasági kilátástalanság

Fatmir Bytyqi miniszterelnök-helyettes szerint több oka is van annak, hogy ennyien elmentek szülőföldjükről, de ezek gyökere az intézmények iránti bizalmatlanságban rejlik.

„A magas szintű korrupció és a nagy politikai instabilitás, a jobb életszínvonal iránti vágy, az oktatási, egészségügyi problémák, a gyerekek kilátástalansága csak egy-egy része azoknak az indokoknak, amelyek a magasan képzett fiatalokat arra ösztönzik, hogy külföldön valósítsák meg álmaikat”

– tette hozzá a kormányfő-helyettes.

A statisztikai intézet szerint Észak-Macedóniában ez év júliusában 31.812 dénár volt a nettó átlagfizetés, amely 516 eurónak felel meg. Az EBESZ kimutatása szerint az elvándorlás ellenére még most is meghaladja a 15 százalékot az állástalanok aránya az országban. A miniszterelnök-helyettes aláhúzta viszont, hogy gondot okoz az is, hogy a munkanélküliként bejegyzettek több mint 93 százaléka írástudatlan, ők nem felelnek meg a munkaerő-piaci igényeknek. Emiatt a macedón kormány külföldiekkel próbálja meg a megüresedett munkahelyeket feltölteni.

„A mieink Németországba mennek, mi pedig vonzókká váltunk más országok számára. Nálunk a fizetések versenyképesebbek azoknál az országokénál, ahonnan a munkavállalók érkeznek. Az építőiparban jelentős számú török vendégmunkás van. Ez azért van így, mert nálunk 50 százalékkal többet lehet keresni ebben a szektorban, mint Törökországban. Az IT-szektorban pedig pakisztániakkal és indiaiakkal tudunk dolgozni”

– mondta Fatmir Bytyqi.

kép: Szerbia Elnöke

A munkaerőhiányra megoldás lehetne a Nyitott Balkán kezdeményezés, amely alapján Szerbia, Macedónia és Albánia állampolgárai munkát vállalhatnak a másik országban. Ez 12 milliós piacot jelent a Balkánon.