Németországnak 46 stratégiai nyersanyagból 39-et importálnia kell. Számos nyersanyag tekintetében már most nagyobb a kínai függőség, mint az orosz energiahordozók esetében volt.

Németország általában véve nyersanyagokban gazdag ország. A Szövetségi Gazdasági és Éghajlatvédelmi Minisztérium (BMWK) szerint az olyan építőipari nyersanyagokat, mint a homok és a kavics, a zúzott terméskő vagy a mészkő, valamint a különböző ipari fémeket elsősorban hazai lelőhelyekről nyerik ki. Számos nyersanyag tekintetében azonban az ország nagymértékben függ a külföldi importtól.

Az energetikai nyersanyagok mellett ezek közé tartoznak különösen a fémek és az ipari ásványok, mint például a kvarc vagy a grafit, amelyek az ipari értékláncok legelején állnak, és amelyekre számos vállalatnak szüksége van.

Egy, a német kormány által megrendelt tanulmány is arra figyelmeztet, hogy a német vállalatok egyre inkább függnek a külföldről érkező nyersanyagoktól. A szövetségi gazdasági és technológiai minisztérium megbízásából készült felmérés szerint

2011-ben 14 úgynevezett stratégiai nyersanyagot azonosítottak, 2020-ra azonban már 30-at. Ez a tendencia várhatóan nem fog csökkenni a csúcstechnológiai innovációk fejlődésével. A tanulmány ma 46 nyersanyagot minősít stratégiai nyersanyagnak, mivel ezek nagy jelentőséggel bírnak fontos termékek előállítása szempontjából, különösen a csúcstechnológiai ágazatban. Ebből 39-et kénytelen importálni Németország, a legtöbb esetben ráadásul nagy mennyiségben.

A kutatást végző intézet azt is megállapította, hogy a Kínától való függőség különösen nagy a ritkaföldfémek és az akkumulátortechnológia szempontjából fontos lítium esetében. A német kormány hónapok óta dolgozik egy új stratégián, amely különböző intézkedésekkel próbálja csökkenteni ezt a függőséget. A napokban Olaf Scholz kancellár hangsúlyozta, hogy jobban ki kell használnia a német nyersanyaglelőhelyeket, ez azonban költséges. További eszközök közé tartozik az új európai nyersanyaglelőhelyek fejlesztését szolgáló állami finanszírozási alap, amelyet Németország és Franciaország javasolt uniós szinten. A veszélyre már jóval korábban felhívta a figyelmet a Német Ipari Szövetség (BDI).

„Számos ásványi nyersanyag esetében a függőség, különösen Kínától, már most is sokkal nagyobb, mint Németország jelenlegi függősége az orosz gáztól”

– figyelmeztette a kormányt a szövetség. Robert Habeck gazdasági miniszter is elismerte nemrég, hogy Németország hagyta hogy túlságosan nagy függőség alakuljon ki Kínától, ezáltal a gazdasági függőség is veszélyes mértékben növekedett. Bizonyos területeken, például a fontos nyersanyagok esetében ez az arány majdnem száz százalék.

„Ha Kína mint értékesítési piac eltűnne, egyes német iparágak nem tudnának megbirkózni a helyzettel”

– jelentette ki korábban a Zöldek párt által delegált miniszter.