Egy tanulmány szerint Németország lemaradásban van a magasan képzett szakemberekért és a startupok alapítóiért folyó nemzetközi versenyben, de a kis-és középvállalkozások versenyképessége is jelentősen visszaesett.

A szakképzett munkaerőért és a startup-alapítókért folyó nemzetközi versenyben Németország nagyon sokat veszített a népszerűségéből. A Bertelsmann Alapítvány értékelése szerint Németország 2019 óta a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 38 országa közül összességében a 12. helyről a 15. helyre esett vissza az elmúlt időszakban. Olyan tényezőket vizsgáltak az ide vonatkozó index elkészítésekor, mint a szakmai lehetőségek, a jövedelem és az adók, vagy a jövőbeli kilátások.

Az index szerint a magasan képzett szakemberek számára a legvonzóbb országok az OECD-országok közül Új-Zéland, Svédország, Svájc, Ausztrália és Norvégia. Bár Németországban a legutóbbi, 2019-es értékelés óta nem romlottak a feltételek, más országok javítottak, és így megelőzték Németországot a rangsorban.

Az OECD-index esetében először 2023-ban vizsgálták az induló vállalkozások keretfeltételeit is. Itt Kanada, az USA, Franciaország, Nagy-Britannia és Írország lenne a legvonzóbb, Németország ebben a kategóriában a tizenkettedik helyen áll. A tanulmány szerzői az okokat itt az alacsony szakmai lehetőségekben, a túl kevés feltalálóban és a bevándorlók esetében a személyre szabott vízumok hiányában látják.

„Németországnak szüksége van szakképzett munkaerőre, külföldről is, hogy biztosítsa jólétét. A nemzetközi összehasonlítás világosan megmutatja, hogy Németországnak mit kell tennie az országunk számára oly fontos szakképzett munkaerő migrációjának javítása érdekében”

– reagált a tanulmányra Ralph Heck, a Bertelsmann Stiftung igazgatótanácsának elnöke, aki megjegyezte azt is, hogy Németország legalább a felsőoktatás terén jól teljesít.

Egy másik, korábban készült tanulmányról már a V4NA is beszámolt korábban, ebből az derült ki hogy Németország kis-és középvállalkozásai már képtelenek lépést tartani az Egyesült Államokkal, Skandináviával és Nyugat-Európával. A Leibniz Európai Gazdaságkutató Központ (ZEW) által készített felmérésen Németország összességében a 18. helyen végzett. 2006-ban, amikor a ZEW először végzett ilyen jellegű tanulmányt, Németország még a 10. helyen állt ebben a tekintetben. Ekkora lemaradást gyűjtött össze tehát Németország a közvetlen versenytársaival szemben.

“Németországban a családi vállalkozások már egyáltalán nem tudnak lépést tartani az észak-amerikai, nyugat-európai és skandináviai kis-és középvállalkozásokkal. Különösen az adózás és az energia területén kapnak kedvezőtlen értékelést”

– derült ki a felmérésből. A jelenlegi németországi üzleti környezet kritikusai az adózás mellett az országban tapasztalható és egy feneketlen kúthoz hasonlítható bürokráciát okolják a csúfos adatokért. Rainer Kirchdörfer, a Családi Vállalkozások és Politika Alapítvány elnöke adócsökkentésre szólított fel a vállalkozások terheinek enyhítése érdekében, és a Bild című német bulvárlapnak azt mondta, hogy az ország továbbra is “az OECD-országok közül az egyik legdrágább üzleti helyszín”.

“Ha nem történik semmi, a bürokrácia terhei megölik a családi vállalkozásokat”

– figyelmeztetett. Gitta Connemann, az egyik kis-és középvállalkozások érdekeiért felelős szervezet vezetője ennél konkrétabban fogalmazott. Úgy véli, hogy a most kialakult helyzetért a kormány a felelős, hiszen az atomenergia fokozatos kivezetése brutális energiaárakkal jár, másrészt pedig a bürokrácia valóságos “cunamija” is ellehetetleníti ezeket a kisebb vállalkozásokat.

“Minden ország szenved az energiaválságtól, de senki sem bukott el úgy, mint mi szinte minden területen”

– tette hozzá Gitta Connemann, aki egyébként a Kereszténydemokrata Unió (CDU) párt politikusa is egyben. A CDU alelnöke, Carsten Linnemann a tanulmányt kommentálva azt mondta, hogy

a szövetségi kormány nem használhatja az Ukrajnában zajló konfliktust bűnbakként a német ipar hanyatlásáért, és azt állította, hogy a hanyatlás már jóval a háború előtt megkezdődött. Az energiaárak már az ukrajnai háború előtt sem voltak versenyképesek. Ebben a tekintetben a háborút nem szabad ürügyként használni

– jelentette ki a párt alelnöke, majd felszólította a szövetségi kormányt, hogy “a lehető leggyorsabban lépjen ki a válságüzemmódból”.