Az elszálló energia- és építőanyagárak, illetve a háború okozta szállítási nehézségek ellenére is dübörög az ingatlanpiac a Nyugat-Balkánon.

Négyzetméterárak országonként

Vegyük sorra először, melyik országban mennyit kell fizetni egy, a főváros frekventált helyén található kétszobás lakás négyzetméteréért. A listát a numbeo.com nevű oldal adatai alapján állítottuk össze, mely a lakossági alapszükségletek árait hasonlítja össze a világ országaiban. A Nyugat-Balkán államai közül Szlovénia fővárosa, Ljubljana áll az élen, ahol négyzetméterenként átlagosan 4 277 eurót kell fizetni egy jobb fekvésű lakásért. A második Zágráb. A horvát városban 3 442 euró a négyzetméterár. Jócskán felzárkózott Belgrád, ahol immár a 3 100 euróhoz közelít a lakások négyzetméterenkénti vételára. A negyedik helyen lévő Szarajevó azonban már jelentős hátrányban van, az 1 838 eurós összeggel, majd Podgorica (1 556), Szkopje (1 461) és Pristina (1 365) következik.

kép: Pixabay

Ha a városközponton kívül vennénk kétszobás ingatlant, az árak természetesen alacsonyabbak.

De nézzük, mennyibe kerülnek az ingatlanok a fővároson kívül. A szlovéniai Mariborban például már 2 000 euró alatt van a központi lakások ára négyzetméterenként, a horvátországi Eszéken 1 500 alatt, a szerbiai Nišben 1 600 körül. A kontinentális városoknál azonban jóval drágábbak a tengerpartiak – a szlovéniai Portorožban 3 000, a horvátországi Rijekán 2 000, a montenegrói Budván 1 700 euró a négyzetméterár. Ebben az összehasonlításban az figyelhető meg, hogy egyre többe kerülnek a montenegrói tengerparton lévő ingatlanok, és egyre közelebb kerülnek a horvátországiakhoz. A Kotori-öbölben fekvő, azonos nevet viselő, festői városkában átlagosan 3 000 euró az egységár, a felső határ azonban 4 800 euró. A legkirívóbb árakat azonban továbbra is a horvát partszakaszon találni – Dubrovnik óvárosában például 8 800 eurót is elkérhetnek egy négyzetméterért, az átlag pedig 5 000 euró körül mozog.

kép: Pixabay

Belgrád – a feltörekvő nagyváros

Az összesítésből is kiderült, hogy Szerbia fővárosában, Belgrádban egyre magasabbak az ingatlanárak. A 3 000 és 3 500 euró között mozgó átlagárak mellett az újbelgrádi városrészben 5 000 euróért is kínálnak ingatlant.

forrás: 4zida.rs

Egy szerb sajtónak nyilatkozó fővárosi ingatlanos szerint nagyon jól jártak azok az építési vállalkozók, akik már korábban beszerezték a nyersanyagot, ők ugyanis most úgy építkezhetnek, hogy közben nem érinti őket komolyabban az elszálló piac. A felhúzott tömbházak lakásait azonban már olyan áron értékesítik, amilyet a jelenlegi viszonyok indokolnak, vagyis többet keresnek, mint azt eredetileg tervezték. A magas árak ellenére a vásárlóerő egy percre sem esik vissza. Az ingatlanos elmondta, a vevők 80 százaléka egy összegben és azonnal fizet. Hozzátette, ne higgye senki, hogy piszkos pénzek forognának a belgrádi ingatlanpiacon – az ügyfelek tiszta úton, számlás utalással fizetnek.

A szerb főváros ingatlanpiacának a Belgrád a vízen (Belgrade Waterfront) nevű projekt adott óriási lökést. A Száva partjára épülő teljes új városrész arab befektetéssel jött létre, és épül, bővül még ma is. Belgrád teljes látképét megváltoztatja, és modern, nagyvilági megjelenést ad. Fő eleme a Belgrád nevű, felfelé szélesedő torony lesz, mely 200 méteres magasságával rekorder az országban, és már most a főváros egyik szimbólumává vált. Az épületen az utolsó simításokat végzik. 41 emeletes, a legfelső szintre 25 másodperc alatt lehet feljutni. Alsóbb szintjeit speciális üveggel borították. Különleges formája a Száva torkolatát szimbolizálja. Az új negyedben kap helyet egy 140 ezer négyzetméteresre tervezett bevásárlóközpont is, mely a legnagyobb ilyen jellegű objektum lesz a Balkánon. A Száva melletti sétány mintegy két kilométeres lesz, emellett egy 37 hektáros park kialakítását is tervezik. Az irodaházak, bevásárlóközpontok, oktatási és kulturális intézmények mellé természetesen rengeteg lakás is épül, melyeket jórészt már az előtt értékesítenek, hogy a kivitelezés befejeződne. Jelentős részük igazi luxusapartman, de vannak kisebb, hozzáférhetőbb ingatlanok is. A városrész hivatalos oldalán folyamatosan frissítik az eladásra szánt már álló, vagy még csak tervezett ingatlanok kínálatát. A brosúrákban rendszerint a kiváló elhelyezkedést, az élhető és modern környezetet, ugyanakkora a belgrádi pezsgést is előszeretettel ajánlják a vásárlók figyelmébe. A lakások ára 240 ezer euró körül indul, a nagyobbaké a 400-500 ezret is eléri. 162 négyzetméteres, öt hálószobás, háromfürdős luxuslakást 1 millió 300 ezer euróért is találtunk.

kép: Pannon RTV

A bizportal.rs gazdasági elemzésekkel foglalkozó oldal számításai szerint az ingatlandrágulás Szerbiában egy év alatt 5 és 23 százalék közötti. Mint írják, nem csak az új, hanem a régi építésű lakások és házak ára is emelkedett – a legnagyobb ütemben Nišben, de Vajdaság és a šumadiai régió is nagyot lépett rövid idő alatt. Az általuk idézett szakértők szerint az árak azért ugrottak meg ilyen gyorsan és jelentősen, mert az orosz-ukrán háború okozta gazdasági bizonytalanság és infláció miatt az emberek igyekeznek ingatlanokat vásárolni ahelyett, hogy a számlájukon vagy a párnájuk alatt őrizgetik megtakarításukat. Eközben azonban a piac nem tud olyan gyorsan lakásokat felkínálni, mint amilyen nagy a kereslet, így a meglévők ára emelkedik.

Horvátországban a tengermellék a kelendő

Horvátországban is bővül az ingatlanpiac. Mint arról korábban már beszámoltunk, az országos átlagot nézve a lakásárak egy év alatt 4,05, a házárak 7,73 százalékkal emelkedtek. De nem csak most van ez így, a korábbi évek összehasonlítása is hasonló eredményt hoz. Az árak 2015 óta folyamatosan kúsznak felfelé, átlagosan évi 9-10 százalékkal is. Összességében 2015 óta Zágrábban a lakások 55, az Adria-parton 40 százalékkal drágultak. Az ország többi részében, szintén 2015 óta, 22 százalékos az áremelkedés.

kép: pixabay

A horvátoknál azonban jelentős gondot okozhat az, hogy az egyre csak fogyó lakosság és a nagymértékű kivándorlás miatt alig találni olyanokat, akik az építkezéseken dolgoznának. Az ipar nyersanyaggal való ellátottsága is akadozik, elsősorban a háború miatt. Sok kivitelező így már kénytelen volt lassítani az építés ütemén, és kitolni a határidőket. Ez azonban az árak további emelkedéséhez vezethet. Az Európai Unió nemrégiben Horvátországot is arra figyelmeztette, hogy a túlárazottság jelei tapasztalhatók a piacon.

Izgalmas hely az oroszoknak és az ukránoknak is

A Nyugat-Balkánon az orosz-ukrán háború kitörését követő néhány hétben már meg is jelentek az első pénzes ukránok, akik luxusingatlanokat vásároltak maguknak, hogy a harcok végéig kényelemben, szép tájakon „húzhassák meg magukat”. Egyik kedvelt célvárosuk Montenegró lett, ahol elsősorban a tengerparton vásároltak drága lakásokat és nyaralókat. Aki nem vett, az bérelt – jó pénzért és hosszú távra. Az ukránok mellett pedig az oroszok is jelen vannak Montenegróban. Az aprócska balkáni ország tengerpartjának ingatlanárai valószínűleg részben ezen mozgások miatt emelkedtek meg, és kezdték el beérni a horvátországi árakat.

Az oroszok és ukránok részéről érkező kereslet Szerbiában is megnőtt. Elsősorban Belgrádban vettek vagy béreltek ingatlanokat. A szerb főváros ugyanis továbbra is fenntartja közvetlen repülőjáratát Moszkvával, de befogadó az ukránokkal szemben is. A nyelv tekintetében is sok a hasonlóság, így a keleti népek viszonylag könnyen feltalálják itt magukat. Az árak azonban kedvezőbbek mint Nyugat-Európában, így kényelmesebb életet tudnak élni.