Egy év alatt 13 százalékkal nőtt az elvárás a bérek nagyságát illetően Szerbiában. Az Infostud regionális kutatása szerint míg 2021-ben 760 euró volt ez az összeg, addig most 860 euró. A Balkánon a szlovének akarják a legnagyobb fizetést a munkájukért cserébe, míg a macedónok elégszenek meg a legkevesebbel.

Minél nagyobb az életszínvonal, annál több pénz kell

Az Infostud az egész térséget felölelő kutatást végzett. Arra keresték a választ, hogy a munkát kereső balkániak, mennyi pénzt várnak el a feladataik elvégzéséért cserébe. Arra jutottak, hogy a szerbek átlagosan havi 860 eurót szeretnének hazavinni. Ez 13 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

De nem csak Szerbiában kérdezték meg a munkavállalókat, hanem az egész térségben. Az adatok azt mutatják, hogy ahogy nő egyes országokban az életszínvonal, úgy emelkednek a bérekkel szembeni elvárások is. A leggazdagabb Szlovéniában több mint 1640 eurós havi jövedelemmel elégednek meg átlagosan a polgárok, majd a horvátok jönnek 1200 euróval. A macedónok elvárása a legkevesebb, ők 770 euróval is megelégednének. Érdekesség, hogy Bosznia-Hercegovinában 20 százalékkal nőttek egy év leforgása alatt a fizetésigények. Az ország lakói 940 euró körüli összeget szeretnének a hónap végén hazavinni.

Kevesen számíthatnak fizetésemelésre

Ezek a vágyak, a valóság viszont az, hogy az infláció ellenére a megkérdezett szerbek 62 százaléka nem kapott, s nem is számít emelésre idén. Mindössze 16 százalék gondolja úgy, hogy az év végéig nőhet a bére. Nem idegen az emberektől a munkahelyek cseréje sem. Az elmúlt másfél évben az alkalmazottak 38 százaléka váltott, s ment el máshova dolgozni, a következő egy évben pedig a munkások 65 százaléka áll készen erre.

A kutatásból az is látszik, hogy a gazdasági válság megtette a hatását, amíg korábban az emberek közötti viszony volt a legfontosabb a munkahely kiválasztásánál, idén már a bér nagyságát tartják fő prioritásnak. Az egymás közti kapcsolatok a második helyre szorultak vissza. A harmadik helyen az előrehaladás és a szakmai fejlődés esélye áll, majd a munkaidő a következő.

A felmérésben résztvevő balkáni országok szinte mindegyikében megállapítható, hogy a fizetések nagysága a döntő a munkahely kiválasztásánál, egyedül Szlovénia képez kivételt, ahol még mindig a jó kapcsolatok és a pozitív légkör áll az első helyen.

Visszaszorul a home office

Szerbiában félnek leginkább attól az emberek, hogy az utcára kerülnek. Megfigyelhető ugyanakkor, hogy szinte mindegyik térségbeli országban csökken azoknak az aránya, akik attól tartanak, hogy elveszítik a munkájukat, de még így jelentős a számuk. Például minden harmadik szerb fél ettől, legkevésbé a macedónok aggódnak emiatt. Náluk még a 20 százalékot sem éri el ez az arány.

Az utóbbi időben egyre több alkalmazottra van szükség az említett országokban, de a megkérdezettek többsége arra számít, hogy ez a trend csökkenni fog.

Az otthoni munkavégzés a pandémia alatt nagy méreteket öltött. Aki csak tehette, home office-ra váltott. Ez a lehetőség a balkáni országokban még 2021-ben is adott volt, de idén már, ahogy csökkent a járvány intenzitása, egyre többen térnek vissza a munkahelyükre. Visszatért a normális munkavégzés. Ha a szerbiai mutatókat nézzük, akkor láthatjuk, hogy az irodai alkalmazottak csaknem kétharmada a munkahelyéről dolgozik, mivel az adott munkakör nem teszi lehetővé az otthoni munkát, 20 százalék pedig annak ellenére még akkor is az irodából dolgozik, ha otthonról is elvégezhetné a feladatait. Mindössze 6 százaléknyian vannak home office-ban, 10 százalék pedig vegyesen.

A felmérésben egyébként 5.700 embert kérdeztek meg, közülük 2.300-an szerbiaiak. 54 százalékuknak van munkája, 42 százalék állástalan, míg 4 százalék még a tanulmányait végzi.