Nem fogott ki a koronavírus a külföldi befektetéseken

Szerbiában még a 2019-es rekordot is megdöntötte a tavaly megvalósult külföldi közvetlen beruházások összértéke. A pandémia ellenére a befektetők perspektívát látnak a balkáni államban.

GAZDASÁG 2022. JANUÁR 17. 08:36

2021-ben rekordnak számító, 3,9 milliárd euró értékű külföldi befektetés érkezett Szerbiába, az elmúlt két évben pedig összesen 6,9 milliárd euró. Mindez úgy valósult meg, hogy tombolt a koronavírus-járvány szerte a világban és Európában is. A pandémia ellenére a beruházók lehetőséget láttak a szerb piacban. Ennek bizonyítékai a Szerb Nemzeti Bank elsődleges adatai. Az SZNB kimutatása szerint tavaly 3,9 milliárd euró érkezett az országba. Ezzel a 2019-es rekordnak számító 3,815 milliárd eurónál is több pénz jött. A 2020-as, járvánnyal terhelt évhez képest 27,1, míg 2019-hez képest 1,2 százalékkal nőtt ez a szám.

Erősödő feldolgozóipar, növekvő kivitel

A központi bank adatai alapján a kereskedelmi ágazatba érkezett a legtöbb beruházás, főként a feldolgozó iparba. Szakértők szerint ez egyben biztosítja azt is, hogy a következő években továbbra is kétszámjegyű lehet a szerb kivitel százalékos növekedése. 2021-ben nem csak új beruházások indultak az országban, a meglévő befektetéseket is erősítették.

Erős dinár, változatlan árfolyam

A Szerb Nemzeti Bank értékelése szerint a koronavírus-járvány nem hatott ki jelentős mértékben a külföldről érkező közvetlen beruházásokra. A két év alatt megvalósított 6,9 milliárd eurós összeg annak az eredménye, hogy a pandémia alatt és előtt is sikerült az országnak megőrizni a makroökonómiai, a pénzügyi és a fiskális stabilitását, valamint a dinár árfolyama is változatlan. Már évek óta átlagosan 118 dinárt kell fizetni egy euróért. Nincsenek kilengések az árfolyamban.

Óriási állami segítség a járvány idején

A pénzintézet jelentése szerint ezekben a sikerekben kulcsszerep jutott a gazdaságnak, és a magánszemélyeknek nyújtott állami támogatásnak a járvány kezdetén. Ez a pénzügyi csomag a gazdaság méretéhez képest az egyik legnagyobb volt egész Európában, sőt Szerbia az elsők között döntött arról, hogy a járvány indulásakor megsegíti az állampolgárait és a bajba jutott cégeket. Az állam több hónapban is átvállalta a munkáltatóktól a foglalkoztatotti bérek egy részét (a minimálbér összegét dolgozónként), valamint többször is utalt egy összegben járó támogatást a lakosságnak, ezáltal fenntartva a vásárlóerőt. Ennek köszönhetően akkor, amikor a legnagyobb bizonytalanság uralkodott a világban, (2020 márciusában, áprilisában és májusában) sikerült megakadályozni az üzleti, fogyasztói és befektetési bizalom csökkenését. A központi bank szerint ezzel párhuzamosan Szerbia biztosította a gazdaság normális működését, és folytatódtak az állami és a magánszféra befektetései is. Egyes elemzők szerint pozitívan hatott a Szerbiába irányuló külföldi befektetésekre az is, hogy a lezárások miatt megszakadtak a világban meglévő kereskedelmi láncok. Az SZNB szerint ugyanakkor az adatokból ez nem következtethető ki egyértelműen.

Az elmúlt 5 évben nőtt jelentősen a befektetések értéke Szerbiában

A Szerb Nemzeti Bank adatai alapján a 2007-tel kezdődő 10 éves periódusban évente átlagosan 2,1 milliárd eurót tett ki a külföldről az országba irányuló közvetlen külföldi beruházás. Ehhez képest az elmúlt fél évtizedben, a tőke beáramlása évente 50 százalékkal nőtt. 2017-től kezdődően idáig az átlag már 3,3 milliárd euró. Az elmúlt 5 évben összesen 16,7 milliárd euró érkezett így a balkáni országba, úgy, hogy az nem is tagja az Európai Uniónak és a csatlakozási tárgyalásai sem haladnak túl gyorsan. Elemzők ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a számok mögé is érdemes benézni: amíg 2012 előtt nagyjából a vállalatok magánosításából folytak be a fent említett összegek, most már a kereskedelmi ágazatok és a feldolgozó ipar az, amely élen jár ebben a kategóriában. A korábbi időszakban a nagy állami vállalatokért járó pénzt is ide sorolták. Így például javította a statisztikai adatokat egyes mobilszolgáltatók eladása, a bankszektor privatizációja, a kereskedelmi láncok értékesítése. Szakértők szerint éppen ezért az akkori befektetések nem generáltak további gazdasági növekedést, igazából csak külföldi kézbe kerültek a cégek.

Egyre többen dolgoznak a magánszektorban és a fizetések is nőnek

A külföldről érkező közvetlen beruházásoknak és az állam infrastrukturális beruházásainak köszönhetően 2014 óta 24 százalékkal nőtt a magánszektorban dolgozók száma Szerbiában. 2014-ben 1.356.704-en, míg 2021 novemberében 1.685.283-an dolgoztak magáncégnél. Emellett a gazdasági kulcságazatokban is nőtt a foglalkoztatottság. Egyre többen dolgoznak a feldolgozóiparban, a kereskedelemben, az építőiparban és az információs-kommunikáció technológiai ágazatokban. A bérek is jelentősen nőttek a magánszektorban az elmúlt 7 évben. A 2014 végi 40 ezer dinárról (347 euró), 2021 novemberére 63 400 dinárra (537 euró) nőtt az átlagfizetés. Ez mintegy 55 százalékos emelkedés pár év alatt.

2022-ben is folytatódik a béremelés és több beruházás is lesz Szerbiában

A szerb pénzügyminiszter szerint az idei költségvetés egyik elsődleges célja az életszínvonal javítása. Siniša Mali közlése szerint 2022-ben rekordnagyságú lesz a nagyberuházásokra szánt pénz is. A nyugdíjak is emelkedtek január 1-én. A svájci formula alapján 5,5 százalékkal nő a szépkorúak havi jövedelme, 8 százalékkal nő az egészségügyi dolgozók bére. Ugyanekkora emelésre számíthatnak a védelmi tárcánál és a szociális intézmények alkalmazottai. 7 százalékos fizetésemelés vár a többi közalkalmazottra is. Csaknem 10 százalékkal nőtt idén a minimálbér is Szerbiában. A mostani emeléssel a 35 ezer dinárt (295 euró) is meghaladja ez az összeg. Szerbiában több nagy infrastrukturális beruházás is lesz 2022-ben. Így az évben 10 autópálya és gyorsforgalmi út építésén is dolgoznak majd – tette hozzá a tárcavezető.

GAZDASÁG

Címkék:

economy, serbia