Nincs aki dolgozzon, Srí Lankáról és Kubából is érkeznek munkavállalók

Nincs aki dolgozzon, Srí Lankáról és Kubából is érkeznek munkavállalók

Drasztikus a munkaerőhiány Szerbiában. Évek óta érezhető, hogy egyre kevesebb a szakember a balkáni országban, de most már szinte nincs olyan szakma, ahol lenne elegendő munkavállaló. Ebben egyetértenek a közgazdászok és a munkaadók is.

GAZDASÁG NAGYVILÁG 2022. NOVEMBER 14. 12:59

Tartós megoldás kellene a problémára, a tüneti kezelés helyett

Az elmúlt években tapasztalható elvándorlás nem hagyta nyom nélkül a Balkánt, a szakemberek külföldre költözése sok szakma esetében munkaerőhiányt eredményezett Szerbiában is. Akik otthon maradtak, gyakorlatilag válogathatnak a munkák között, s csak azokat a feladatokat vállalják el, amelyek nekik megfelelőek. Ezt erősítette meg a minap a V4NA-nak egy helyi vízvezeték-szerelő is, aki szerint neki az a jó, ha minél többen kimennek, mert így ő helyzeti előnybe kerül, s többet kérhet a megbízóktól.

kép: Pixabay

A közgazdászok szerint gyors és tartós megoldás nem látszik a problémára. Ehelyett tüneti kezelést alkalmaznak az országban, a hiányt külföldi munkaerő behozatalával pótolják. A környező államok mellett most már egyre távolibb vidékekről is érkeznek emberek, hogy dolgozzanak. Így például kubai ételszállítóval is lehet találkozni Belgrád utcáin, vagy több esetben is hallani lehet arról, hogy az éttermek konyháin Srí Lanka-i munkások dolgoznak.

„A fizetésünk itt jóval nagyobb, mint otthon. Ez mégis csak Európa. Itt minden más. Sokat kell dolgoznunk, ez az ára a magasabb bérnek, de ha összehasonlítjuk az életet itt, illetve otthon, akkor nem is olyan nehéz. Elégedett vagyok itt”

– magyarázta a B92 oldalán olvasható nyilatkozatában az egyik kubai ételkihordó.

Minden szektorban munkaerőhiány van

A koronavírus és a járványhelyzet Szerbiában is jóval megnövelte az ételrendelések számát, ennek köszönhetően pedig egyre inkább szükség van a kiszállítókra, futárokra is. Az elmúlt két évben ebben a munkakörben kerestek leginkább munkavállalókat. Hiány van a “C” és “D” kategóriával rendelkező sofőrökből is – mintegy 12 ezer ilyen típusú szabad munkahely van az országban. De nincs elegendő fodrász, vendéglátós, autószerelő és asztalos sem. A legrosszabb helyzetben viszont az építőipar van. Abban a szektorban több mint 30 ezer helyre keresnek embert.

kép: Pixabay

„Leginkább szakmunkásokból van hiány. Azokra a munkakörökre jelentkeznek a legkevesebben, ahol nincs szükség egyetemi vagy főiskolai végzettségre, hanem elegendő a befejezett középiskola is. Ez a deficit kihat a munkaadókra, valamint a munkaerő piacra is. Egyre ritkábban lehet azt hallani, hogy, ha nem akarsz dolgozni, akkor jön majd valaki más”

– emelte ki Milos Turinski az Infostud munkaközvetítő iroda munkatársa.

kép: Pixabay

A hiány nyáron érzékelhető leginkább. A vendéglátósok többsége a legmelegebb hónapokban az Adria partjára költözik, közülük a szezon végeztével néhányan visszatérnek Szerbiába, de jellemzőbb, hogy inkább nyugatra mennek tovább – tette hozzá a szakember.

28.000 munkavállalási engedélyt adtak ki külföldieknek

A munkaadóknak valahogyan pótolniuk kell a megüresedett helyeket, így kénytelenek külföldről, idegen országokból hozni alkalmazottakat. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat idén négyszer annyi munkaengedélyt adott ki más állampolgároknak, mint 5 évvel ezelőtt. 2022-ben ez a szám 28.000 körül mozog. A legtöbben Kínából, Törökországból, Oroszországból, Indiából és Ukrajnából érkeztek Szerbiába. Nekik egyes esetekben a fizetés mellé biztosítják a szállást és az étkezést is.

Felvetődik a kérdés, hogy miért nem éri meg inkább a helyi embereket jobban megfizetni, mint külföldről hozni alkalmazottakat, akiknek a bér mellett az ellátást is biztosítani kell, sőt helyismeretük sincs. Jelena Jevtovic, a Szerbiai Munkaadók Uniójának képviseletében erre azt mondja:

„Egyszerűen nincs, aki dolgozzon. Ezért ebben a pillanatban az egyetlen megoldás, ha külföldről hoznak be munkavállalókat, különben leállna a termelés”.

Nagy gondot jelent az is az országban, hogy a lakosság egyre inkább elöregedett, a munkaképes felnőttek pedig a korábbinál könnyebben tudnak külföldön munkát vállalni. A szerbek leginkább Németországba mennek dolgozni. A munkaadók ugyan azt mondják, hogy nincs elegendő munkavállaló, de a szakemberek szerint az is a probléma része, hogy nem munkás nincs, hanem inkább olyan alkalmazottból van kevés, aki 350 vagy 400 eurós havi bérért dolgozna. Jelena Zarkovic egyetemi tanár szerint már Szerbiában sem lehet ekkora fizetést adni.

„A minimálbér nem fedezi a legkisebb fogyasztói kosarat sem. Így természetesen az emberek ennyiért nem akarnak dolgozni. Ettől többet akarnak kapni”

– fogalmazott a professzor.

Zarkovic hozzátette: a munkaerőpiacon problémát jelent az is, hogy egyre több a túlképzett ember, aki a maguk végzettsége alatt nem hajlandók dolgozni, mert az adott munkakör természetesen kevesebb fizetést kínál.

GAZDASÁG NAGYVILÁG

Címkék:

cuba, deficit, serbia, sri lanka, workers