Nincs idénymunkás, pedig a gazdák akár 50 eurót is fizetnének naponta

Nyár elején elindulnak az idénymunkák is, a mezőgazdaság foglalkoztatná a legtöbb embert, csakhogy nagyon kevés a jelentkező.

GAZDASÁG NAGYVILÁG 2022. JÚNIUS 14. 17:37

Az idénymunkások általában Szerbia délkeleti részeiből érkeznek és egy tízórás munkanapért 25-45 eurós napidíjat kapnak. A legtöbb idénymunkást Bánát középső részein kell foglalkoztatni a mezőgazdasági munkálatok idején. A munkaerő iránti kereslet óriási, a kínálat viszont igen alacsony, ezért sok termelő felhagy az olyan zöldségek és gyümölcsök termesztésével, amelyek emberi munkát igényelnek. Erről a Danas című lap számolt be a napokban.

„Az idénymunkával pont az a probléma, hogy idény jellegű, tehát csak az év egy bizonyos szakaszában van rá szükség. Félévi fizetésből viszont lehetetlen egész éven át megélni, ezért állandóan keressük az egyensúlyt, hogy tisztességesen megfizessük az embereket, de azért nekünk is kifizetődő legyen, mert ha nincs bevételünk, akkor nem fogunk ezzel foglalkozni. Igyekszünk éveken át megtartani a munkásokat. A mi esetünkben ezek általában nők, akik viszont egyre idősebbek. Nincsenek fiatalok, kiürült a falu és nagy kérdés, hogy pár év múlva mi lesz. Az asszonyoknak 350-400 (4 euró) dináros órabért fizetünk, munkától függően „

– nyilatkozta a lapnak egy gyümölcs- és palánta termesztéssel foglalkozó szentmihályi gazda. A régióban nincsenek nagy gyümölcsösök, ott pedig ahol vannak ültetvények, azok általában olyanok, amelyeken a teljes munkát el lehet végezni gépekkel is. Almaszedéskor viszont szükség van az idénymunkásokra.

„Ősszel, amikor a birsalmát kell szedni, akkor foglalkoztatunk idénymunkásokat. Jól bejáratott csapatunk volt, de ők már kiöregedtek, és sorban hagynak fel ezzel a munkával. Ezért igyekszünk újítani a csapatot és képezni is az újakat. Tavaly 25 eurós napidíjat fizettünk, meglátjuk, idén hogy lesz majd”

– magyarázta a lapnak Sava Radišić gyümölcstermesztő.

A legnehezebb helyzetben az állattenyésztők vannak. Anđelko Nećakov már eladta borjait és üszőit, és a tehénállományt is csökkenteni kényszerült, mert egyszerűen nem talál munkásokat. Hasonló problémával küzd Vukašin Baćina gazda is.

„A marhatenyésztő kollégáim egyáltalán nem találnak pásztort. Én sofőrt keresek, aki a kombájnt vezetné, mert kezdődik az aratás. 50 euró napidíjat kínálok, de nincs aki dolgozzon. Az istállóban való segédmunkáért is jó órabért kínálok, arra sem találok embert. Az állattenyésztők panaszkodnak a termékeik árára, de számukra jóval nagyobb problémát jelent, hogy nem tudnak munkásokat találni”

– mesélte Baćina.

Szabadkán is nagy a kereslet az idénymunkások iránt, amelyre a fiatalabb és az idősebb generációk tagjai is jelentkeznek. A fiatalokat az ifjúsági szövetkezeteken keresztül foglalkoztatják, az idősebbeket pedig főképp a falvakban, leginkább a gyümölcsszedés idején. A tavankúti gyümölcsösök tulajdonosai azt mondják, a munkások egy részét buszokkal szállítják a környező településekről, ételt, de van akinek szállást is biztosítanak, viszont a munkások nagy része feketén dolgozik.

Leginkább gyümölcsszedő munkásokra van szükség. Most a meggy, a cseresznye és az eper az aktuális, őszre pedig az alma. Minden korcsoportból vannak munkások

– mesélték a gyümölcstermesztők. Tavaly ukrajnai és kirgizisztáni munkások szedték a meggyet, de rájuk idén nem lehet számítani.

GAZDASÁG NAGYVILÁG

Címkék:

labour shortage, seasonal workers, serbia