Pizsamából munkaruhába, majd vissza pizsamába – Nyugaton sincs kolbászból a kerítés

Pizsamából munkaruhába, majd vissza pizsamába – Nyugaton sincs kolbászból a kerítés

Az elmúlt években jelentősen megnőtt a külföldön munkát vállaló kelet-európaiak száma. A szerbek körében a célországok között leginkább Németország, Ausztria és Svájc szerepelt. Sokan nagy reményekkel érkeznek Nyugatra, ezután azonban jön a kegyetlen valóság.

GAZDASÁG NAGYVILÁG 2022. MÁJUS 31. 14:11

Kis lakásban, embertelen körülmények között

Amikor egy társaságban valaki a külföldi munkavállalásról kezd el beszélni Közép-Európában, akkor a mese központi része arról szól, hogy mennyi a fizetése és hogy mennyi pénzt vihet haza. A kiköltözők általában nem beszélnek arról, hogy milyen körülmények között élnek, mennyit dolgoznak és mennyi kiadással lehet túlélni egy hónapot, vagy hogy mennyit tudnak félretenni.

kép: Pixabay

 

Aki vállalja, hogy az életének egy bizonyos részét külföldi munkavállalóként tölti, az esetek túlnyomó többségében elfogadja, hogy hónapokon, esetleg éveken keresztül egy alig 20 négyzetméteres lakásban kell élnie a kollégáival. Ezeken a szállásokon ráadásul emeletenként egy fürdőszoba van, amelyen általában 20-25 ember osztozik.

Az egyik szerbiai munkavállaló azt mondta a V4NA-nak, hogy az elmúlt hetekben szinte megfizethetetlenné váltak az alapvető élelmiszerek Németországban, sőt, hiány van belőlük. Ezen kívül elszálltak az albérletek árai is. Mindez nagyrészt az ukrajnai háborúnak köszönhető és annak, hogy az ukrán menekültek többet is hajlandók fizetni az albérletért.

„Nektek még mindig jobb otthon Szerbiában, mint nekünk Németországban. Szerbiában van minden, az üzemanyag árát korlátozták és a rezsi is megfizethető”

 

– mesélte egy férfi, aki már 20 éve dolgozik Németországban CNC technikusként. A szerbiai vendégmunkás ezen kívül arra panaszkodott, hogy az elmúlt évtizedben a migrációs hullám miatt jelentősen megnőtt a bevándorlók száma. Rengeteg a közel-keleti migráns Nyugat-Európában, és emiatt a helyiek félnek – mondta a férfi.

Pizsamából munkaruhába, és fordítva

A szerb lapok beszámolói szerint igaz, hogy több pénzt lehet keresni valamelyik nyugati országban, de legalább annyival magasabbak is a kiadások. Egyes beszámolók szerint legkevesebb 3 ezer eurót kell keresni ahhoz, hogy az ember kijöjjön a béréből egy hónap alatt. A pénz mellett a német mentalitás is komoly gondot okoz a Balkán-félszigetről odatelepülők számára. A szigort és a fegyelmezettséget csak nehezen tudják megszokni a mediterrán életvitelt élő népek, így a szerbek is. A vendégmunkások arra is panaszkodnak, hogy szinte egész nap a munkahelyen kell lenniük, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a pizsamát munkaruhára, a munkaruhát pedig pizsamára váltják.

kép: Pixabay

Egy 5 éve Németországban dolgozó balkáni munkás szerint egy háromszobás, bútorozatlan lakás bérlése három hónapra 2100 euróba kerül. Az összeget azonnal ki kell fizetni a főbérlőnek. Enélkül ugyanis senki nem kaphat kulcsot Németországban.

„A költségek sorában mindenképpen első a lakásbérlés. Egy hónapra, fűtés és rezsi nélkül, átlagosan 700 eurót kell fizetni. A rezsi további 200 euró. Ennyiért mindössze annyit tud tenni az ember, hogy belép a bútorozatlan lakásba. Ez azt jelenti, hogy akinek nincs ennyi pénze, annak nincs is értelme kimenni” – mesélte a Kurirnak a németországi szerb munkavállaló.

Ha nincs pénz az önálló lakásbérlésre, akkor marad a munkásszálló. Ilyenkor sok esetben hónapokon át embertelen körülmények között élnek a vendégmunkások, akik szinte hiába várnak arra, hogy elegendő pénzt gyűjtsenek össze a lakásbérléshez. Talán nem véletlen, hogy amikor a külföldre költözött kelet-európaiak facebook-bejegyzéseit látjuk, akkor szinte soha nem látni olyan fotót, amely lakásban készült.

Mennyi az annyi?

Mennyit keresnek a munkavállalók Németországban? Ez a kérdés érdekel minden kelet-európait, aki a kivándorláson gondolkodik. A német számított mindig is Európa legerősebb gazdaságának és egyelőre ez még mindig így van, de szemmel láthatóan Berlint is megviselték az elmúlt évek válságai.

2019-hez képest 26 euróval nőtt az átlagfizetés az országban. A Blic napilap tudósítása szerint ez a legkisebb növekedés 2009 óta. Az államban gyakorlatilag nincs olyan szektor, amelyet ne érintett volna válság. A gyártósorokon dolgozók bére átlagosan 44 euróval csökkent, míg a szolgáltatásban dolgozóké 79 euróval. A keleti-európai vendégmunkások pedig leginkább ezekben a szektorokban dolgoznak.

kép: Pixabay

Németországban jelenleg mintegy 450 ezer szerb él, ők főként fizikai munkákat végeznek építkezéséken és a vendéglátóiparban. A szerb újság cikke szerint átlagosan mindezért havi 2500 eurót kapnak kézhez. A korábban említett, normál életmódhoz szükséges 3000 euróhoz képest ez nagyon kevés. A munkások nem csak, hogy nem tudnak félretenni pénzt, vagy hazaküldeni, hanem lassan ott tartanak, hogy már saját magukat sem tudják ellátni. Elemzők szerint egyre többen vannak azok, akik azon gondolkodnak, hogy hazaköltöznek, mert már nem éri meg a családtól több ezer kilométerre dolgozni, egyre kevesebb pénzért és egyre rosszabb körülmények között.

A Blic napilap összeszedte azt is, hogy vajon melyik foglalkozással mennyi pénzt lehet keresni havonta Németországban. Ezek közül választottunk mi is párat.

Orvosi asszisztens 2496 euró
Látszerész 2407 euró
Pék 2319 euró
Eladó a pékségben 1840 euró
Kotrógépes 3437 euró
Profi sofőr 2567 euró
Biológus 5240 euró
Könyvelő 3695 euró
Irodai ügyintéző 3338 euró
Buszsofőr 2925 euró
Telefonos ügyfélszolgálatos 2161 euró
Vegyész-műszaki asszisztens 3943 euró
Szerkesztő 4094 euró
Recepciós 1716 euró
Fodrász 1666 euró
Épülettisztító 2105 euró
Pincér 1823 euró
Szakács 2205 euró
Asztalos 3189 euró

GAZDASÁG NAGYVILÁG

Címkék:

foreign workers, germany, western balkan