Már tavaly is rekordalacsony volt a kiadott építési engedélyek száma, idén új mélyponton lehet az építőipar Németországban. Mindeközben évtizedek óta nem volt akkora kereslet a lakásokra, mint most.

Komoly válságban a lakáspiac

Idén tovább fokozódik a lakáspiaci helyzet Németországban, az év elején sem állt meg a tendencia és rohamtempóban tovább csökkentek az új lakásépítések száma.

Az év elején mindössze 21 900 új lakást engedélyeztek. Ez 26 százalékos csökkenés a tavalyi év azonos hónapjához képest

– közölte a wiesbadeni szövetségi statisztikai hivatal, amely az új ingatlanokra, valamint a meglévőkben épülő új lakásokra kiadott építési engedélyeket tartalmazza. A piac már 2022-ben egyébként is negatív rekordot állított fel, 2023-ban ugyanakkor jó eséllyel az is megdőlhet.

Szakértők szerint a visszaesés oka a magasabb kamatlábak, az anyag- és szakmunkáshiány, valamint az építőanyagok drágulása, ezért sok építtető visszafogta vagy lemondta a projekteket – a magánházépítőktől a nagybefektetőkig.

Az egylakásos házak engedélyezése negyedével, a kétlakásosaké pedig csaknem felével – 48,4 százalékkal – esett vissza. A többcsaládos házaknál, a számukat tekintve leggyakoribb épülettípusnál az engedélyezett építések száma csaknem 29 százalékkal csökkent.

Tavaly év végén a betonozási munkák 17,6 százalékkal drágultak, a kőművesmunkák pedig 13,6 százalékkal. A tetőfedés és a szigetelés 20,3 százalékkal, az ács- és faszerkezetek eközben 5,1 százalékkal, a befejező munkák árai pedig 17,8 százalékkal nőttek. De az irodaházak építése is megállt, összesen 17,8 százalékkal drágább lett a kivitelezés 2021 végéhez képest. A kereskedelmi célú üzemi épületek esetében is hasonló költségekkel kellene számolnia az építtetőknek és már az útépítésekbe sem éri meg úgy belefogni, mint korábban, hiszen 19,3 százalékos volt a növekedés.

Csak vágyálom marad a németek számára a saját lakás

Mindeközben évtizedek óta nem tapaszalt lakáshiánnyal küzd Németország, ami folyamatosan emeli az albérletárakat és ingatlanárakat.

„Lakásokra nagyobb szükség van, mint évtizedek óta – de megrendelésekből hiány van. Ha az általános feltételek nem változnak gyorsan, igazi lakáspiaci válságot élünk át”

– figyelmeztetett a visszaesésre reagálva Felix Pakleppa, a Német Építőipari Központi Szövetség ügyvezető igazgatója, aki szerint Klara Geywitz baloldali építésügyi miniszter már elismerte, hogy a szövetségi kormány képtelen lesz tartani a kampányban beígért évi 400 ezer új lakás építésére vonatkozó célt. Az építkezések teljes leállásáról azonban nem lehet szó, ebben a szakértők és az építésügyi miniszter is egyetértett, a folyamat azonban drasztikus visszaeséshez és fokozódó lakáshiányhoz vezet, amiből egyenesen következik az áremelkedés.

Németország lakosságának többsége nem saját tulajdonú ingatlanban él, hanem albérletben lakik – nem tudják ugyanis finanszírozni a saját ingatlant. Tízből nyolc német álmodik saját otthonról, erről már évek óta készülnek közvélemény-kutatások, az eredmények pedig nem változnak. A németek is tudják, hogy a lakástulajdonosok hosszú távon olcsóbban élnek, mint a bérlők. Ma egy társasházi lakás átlagos négyzetmétere Németországban 3300 euróba kerül, a keresett városokban 5000 euróba, Münchenben pedig 8000 euróba. Egy 100 négyzetméteres új lakás legalább 430 000 euróba kerül. A mostani jelzáloghitel-kamatláb és a két százalékos törlesztés mellett ez havi 2000 eurós jelzáloghitel-törlesztést eredményez.