Még a 2019-es csúcsot is megdöntötte a görög idegenforgalom az idei nyáron. A turizmusból 2022-ben eddig 18,2 milliárd euró bevételt szerzett és még előttük van az utószezon. Az egyik legjelentősebb probléma ugyanakkor továbbra is fennáll: nincs elegendő munkavállaló.

A nyugatiak a szigeteken, a balkániak északon

Valóssággal ellepték a turisták idén nyáron Görögországot. A gazdag szigetvilágú állam a koronavírus-járvány okozta lezárások után, 2022-ben újra megnyitotta kapuit a nyaralók előtt. Beutazáskor nincs szabályozás, a határon nem kérnek PCR-tesztet, sem oltási igazolást. Habár egyesek viselik a maszkot, az inkább elővigyázatosságnak tekinthető, nem pedig kötelező érvényű rendeletnek. Tele vannak a strandok, a sétálóutcák, az éttermek. A nevezetességek előtt hosszú sorokban várakoznak a belépni kívánó külföldiek. Az athéni Akropoliszt naponta 16 ezren látogatják meg, ami minden eddigi csúcsot felülmúl.

kép: V4NA

Az orosz és az ukrán vendégek idén a háború miatt elmaradtak a görög tájakról, de pótolták őket a környező országokból, illetve az Amerikai Egyesült Államokból is egyre több közvetlen járat indul Görögországba. Utóbbiak, illetve a nyugat-európaiak számára a mediterrán szigetvilág a legvonzóbb: Kréta, Rodosz, Mikonosz és Szantorini. A románok, szerbek, bolgárok, albánok és észak-macedónok pedig elsősorban az autóval is megközelíthető északi tájakat, például a Halkidiki-félszigetet, valamint Korfut és annak környékét lepték el. Csak Korfun 15 százalékkal több a nyaraló, mint az eddigi legjobb évben.

kép: V4NA

Statisztikai adatok szerint pedig összességében hetente 1 millió vendég érkezik Görögországba, ahol egyébként a legjelentősebb gazdasági ágazat az idegenforgalom. Csak júniusban 3 és fél millió turista üdült a görögöknél, július végére pedig a szezonban ott nyaraló külföldiek száma a 13 milliót is meghaladta, ami több mint a rekordnak számító 2019-es év teljes száma.

kép: V4NA

A többletbevételt a kormány az energiaválság kezelésére fordítaná, mégpedig úgy, hogy különböző intézkedésekkel csökkentené a lakosság terheit – jelentette ki a kormány sajtószóvivője.

kép: V4NA

Nőttek az árak, de aki nyaral, az kifizeti

A V4NA helyszíni tapasztalatai alapján nőttek az árak az országban. A gyros például, ami tavaly még 2,8 euróért is kapható volt, most 3,5 euró, a nagyobb adag 5 és fél. Kétszemélyes halvacsorát nagyjából negyven euróért fogyaszthatunk a korábbi 25 helyett.

kép: V4NA

A nagyvárosokban is hasonló árak vannak. Arányosan mindenki emelt a háborúra és az energiaárakra, valamint az inflációra hivatkozva, amely Görögországban hivatalosan 11,5 százalékos. Mindezek ellenére tele vannak a kávézók, az éttermek és a szórakozóhelyek. A nyugat-európai családok egy-egy vacsoráért több száz eurót is kifizetnek.

kép: V4NA

Munkaerőhiány a turizmusban és más ágazatokban

A zsúfolt főszezonban Görögország is szembesül a munkaerőhiánnyal. A kávézókban és éttermekben a szakképzett felszolgálók mellett sok nyári zsebpénzért dolgozó diák és egyetemista is munkát vállal. Ilyenkor rendszerint az egész család besegít, jellemző például, hogy a családi apartmanházak takarítását a fiatalabbak végzik. Az északi vidékek emellett rendszeresen alkalmaznak albán munkaerőt is, elsősorban olyan feladatok elvégzésére, amelyre a helyiek már nem szívesen vállalkoznak – mesélte a V4NA-nak egy helyi idegenvezető.

Példaként az olívaszüretet említette: a Korfu környéki ültetvényekre télen, amikor az olajbogyót szedik, rendszeresen érkeznek albánok, akik decembertől áprilisig a hegyvidékek falvaiban élnek, és gyűjtik a fekete hálókba hulló olajbogyót, mely a görög élelmiszer-termelés egyik legfontosabb cikke.