A megállapodás számtalan előnyt jelenthet a szerb termelőknek, vélik a gazdasági kamarában. Az 1,4 milliárd lakosú távol-keleti ország új piac lehet mások mellett a húsfeldolgozóknak és a borászoknak. 10 év alatt 152-szeresére nőtt a szerb kivitel az ázsiai országba, ezt tovább növelheti a mostani egyezmény, amely megkötéséről még az év elején állapodott meg a szerb és a kínai elnök. Jelenleg a pénzügyminiszter által vezetett munkacsoport dolgozik a megállapodás részletein.

Szerbiába érkezhetnek a kínai befektetők

A szerbiai termelők számára a szabadkereskedelmi egyezmény megkötése számtalan előnyt jelenthet – írja a B92 hírportál. A cégek és a gazdák cikkeikkel kijuthatnak erre az óriási potenciállal rendelkező piacra, másrészt a balkáni ország is profitálhat belőle. A megállapodás megkötésével Szerbia lehet az egyik legattraktívabb befektetési hely a kínaiaknak Európában.

A szabadkereskedelmi egyezménynek köszönhetően a két állam között a legtöbb terméket vámmentesen lehet majd szállítani, vagy legalábbis a lehető legkisebb adót kell majd fizetni azok után. Ez pedig az árucsere-forgalom további növekedéséhez vezethet – írja a Novosti.

Peking egyébként is Belgrád legfontosabb külkereskedelmi partnere Ázsiában, a mostani megállapodással ez tovább erősödhet. A szabadkereskedelmi egyezmény tervezetét már hónapokkal ezelőtt elkezdték kidolgozni, a Pénzügyminisztérium külön munkacsoportot hozott létre erre a feladatra. Sinisa Mali tárcavezető elmondta:

„Az egyezmény növelni fogja az ország gazdaságának versenyképességét. Növeli a kivitelt, s új ajtókat nyit meg a külföldi befektetők előtt. Az elmúlt 10 évben, vagyis a 2012 és 2022 közötti időszakban a Szerbiából kiszállított áru mennyisége 152-szeresére nőtt”

– nyilatkozta a miniszter. Mali hozzátette: a forgalom évről évre nő, tavaly a kivitel majd nem elérte az 1 milliárd dollárt.

A gazdasági kamara is támogatja az egyezményt

Bojan Stanic, a Szerbiai Gazdasági Kamara stratégiai elemzéssel foglalkozó igazgatóhelyettese elmondta, hogy a kamara támogatja a kormány elképzelését, de a részletek pontos kidolgozásának fontosságát hangsúlyozta.

„Az egyezmény kidolgozásában széleskörű szakmai gárda kell, hogy részt vegyen, s mindenképp ki kell kérni a saját vállalkozóink véleményét is. Két nem egy súlyban lévő gazdaság közötti szabadkereskedelmi egyezményt összetett dolog létrehozni. A kisebb ország ilyenkor rendszerint alárendelt helyzetbe kerül”

– hívta fel rá a figyelmet a szakember. A gazdasági kamara szerint az is fontos, hogy az egyezmény ne csak a kereskedelemre, hanem a beruházásokra is kiterjedjen, vagyis segítse a szerb beruházásokat Kínában, s fordítva. A szakemberek azt is támogatják, hogy az Európába érkező kínai cégek helyi munkaerőt alkalmazzanak, s működjenek együtt az itteni vállalatokkal.

Szerbia korábban fém- és fakivitelben járt élen Kína felé, ezt most kibővítenék nyers és feldolgozott hústermékekkel, borral és egyéb alkoholos italokkal. Bojan Stanic kiemelte:

Kínában az elmúlt időszakban nagyot nőtt az életszínvonal, megnőtt az emberek vásárlóereje. Pénzüket pedig előszeretettel költik európai termékekre, legyen az autó, sajt vagy bor.

kép: Szerbia elnöke

A két ország vezetője, Aleksandar Vucic és Hszi Csin-ping ez év februárjában állapodott meg a szabadkereskedelmi egyezmény megkötéséről. Ilyen együttműködésre Európában korábban csak Svájccal és Izlanddal jutott Kína, míg Norvégia­ és Moldávia most fontolja meg ezt a lehetőséget.