Bár lassan már tényleg semmi nem marad a német hadseregnek, a kormány most úgy döntött, hogy több mint kétmillió euró értékben hadifelszerelést exportál.

Egybehangzó médiajelentések szerint a német kormány több nagyszabású fegyverexportot hagyott jóvá külföldre – Nigerbe, Indiába és Ciprusra. Ez derül ki a Gazdasági Minisztérium által a parlament kiválasztott tagjainak küldött levélből, amelyet először a Der Spiegel című lap szemlézett.

A levél szerint a nyugat-afrikai Niger állam engedélyt kapott két King Air 360 ER típusú repülőgéphez, amelyeket határőrizetre alakítottak át. Emellett megfigyelési technológiát is alkalmaznak. Niger jelenleg Németország legszorosabb partnere a politikailag instabil Száhel-övezetben. A Bundeswehr, vagyis a német hadsereg katonái az országban állomásoznak és a számuk tovább fog növekedni, amikor a Bundeswehr missziója a szomszédos Maliban véget ér.

Az Indiának szánt fegyverzeti csomag műszaki felszereléseket tartalmaz, például a Leopard 2 harckocsiban és más harcjárművekben használt sebességváltókhoz. Ciprus pedig tizenkét harci helikoptert kap.

A jelentés szerint a német kormány mintegy 2,2 millió euróra becsüli az Indiába irányuló jóváhagyott fegyverexport költségeit. A Nigerbe és Ciprusra tervezett export értékéről nem adtak tájékoztatást.

A döntést a Baloldali Párt élesen bírálta. Sevim Dagdelen pártelnök szerint „erkölcsi leleplező eskü”, hogy a német kormány tömegesen szállít német fegyvereket „olyan háborús és feszültségekkel teli területekre”, mint Niger vagy India.

A német kormány egyébként titoktartási okokra hivatkozva nem kívánta kommentálni a jelentést. A gazdasági tárca szóvivője azonban rámutatott, hogy az ilyen döntésekben kiemelkedő szerepet játszik az emberi jogok helyzete a fogadó országban.

A szociáldemokrata-liberális-zöld kormány döntése azért is érthetetlen, mert hosszú hónapok óta attól hangos a világ, hogy Németországnak egykori katonai nagyhatalomként lassan nem marad hadereje, sem eszközei. A NATO-tagállamként tett vállalásait sem tudja évek óta teljesíteni. Sőt, nemrég a V4NA egy közvélemény-kutatásról is beszámolt, amely szerint az emberek többsége nem bízik a hadseregben. A Bundeswehrbe vetett bizalom elérte a valaha mért legalacsonyabb szintet.

A felmérés során minden eddiginél több német fejezte ki aggodalmát a Bundeswehr azon képességével kapcsolatban, hogy képes-e visszaverni egy esetleges támadást, amely az ország vagy valamely szövetséges állam ellen irányul. Úgy vélik, hogy a fegyveres erők felszerelésének és beszerzési rendszerének hiányosságai nagyban visszafogják Németország katonai képességeit.

Egészen pontosan a németek több mint fele, 54 százaléka “kevéssé” vagy “egyáltalán nem” bízik abban, hogy képes lenne erre, miközben a válaszadók mindössze 35 százaléka állította azt, hogy az ordító hiányosságok ellenére a hadsereg felkészült egy ilyen eshetőségre.

Ennél megdöbbentőbb adatokat is közölt a közvélemény-kutatás. A résztvevők 85 százaléka szerint a Bundeswehr rendelkezésére álló jelenlegi felszerelés nem alkalmas a bevetésre, és ez az aggodalom tavaly decemberben vált nyilvánvalóvá, amikor kiderült, hogy a NATO gyorsreagálású erői (NRF) számára szánt 18 modernizált német Puma harckocsi közül egyet sem találtak bevetésre alkalmasnak egy közelmúltbeli hadgyakorlat során.