Egy nemrégiben készült tanulmány szerint világszerte akár 140 milliónál is több embert taszíthatnak mélyszegénységbe a drasztikusan megemelkedő megélhetési költségek.

2020-ban 35 millió EU-s állampolgár nem tudta megfelelően felfűteni otthonát – ez látszódik az ide vonatkozó uniós statisztikákból. Ez az EU lakosságának mintegy 8%-át jelenti. Az azóta eltelt években ez a szám szinte biztosan emelkedett. Méghozzá drámaian, a háború és a szankciós politika miatt elszálló energiaáraknak köszönhetően.

Ráadásul nem csak a háztartásoknak, hanem a vállalatoknak is többet kell fizetnie az energiáért. Így a megnőtt tarifák a termékek és szolgáltatások árain keresztül közvetve az inflációt is hajtják. És nem csak Európában, hanem világszerte.

Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a megélhetési költségek emelkedése miatt világszerte mintegy 141 millióval több mélyszegénységben élő lehet, világít rá az oilprice.com. A portál azt írja: a becslések szerint az orosz-ukrán konfliktus kezdete óta a háztartások energiaköltségei világszerte 62,6-112,9%-kal emelkedtek, míg a háztartások teljes kiadása 2,7% és 4,8% közötti értékkel nőtt.

Ez alapján a tanulmány úgy becsüli, hogy a világon nagyjából 78-141 millió ember kerülhet nemcsak energiaszegénységbe, hanem szélsőséges mélyszegénységbe.

Az energiaszegénység egyébként Európa-szerte növekszik. Hollandiában például a Holland Statisztikai Hivatal (CBS) és a Holland Alkalmazott Tudományos Kutatási Szervezet (TNO) megállapította, hogy az energiaszegénységben élő háztartások száma 2020 és 2022 között mintegy 90 000-rel, több mint 450 000-ről több mint 540 000-re emelkedhetett.

Az Egyesült Királyságban az energiaárak a 2020/21-es évi átlag 1258 dollárról 2022 októberére 3019 dollárra emelkedtek, ami majd két és félszeres ugrás. A National Energy Action (NEA) kutatása szerint jelenleg több mint 6,7 millió brit háztartás él energiaszegénységben, ami 2020 óta duplázódást jelent.

Németországban a becslések szerint körülbelül minden negyedik német él most energiaszegénységben, 2018-ban még csak minden hatodik élt így. A jelenség ráadásul aránytalanul nagy mértékben érinti az alsóbb rétegeket: egy alsó-középosztálybeli személy mintegy kétszer nagyobb valószínűséggel válik energiaszegénnyé, mint nagyjából egy évvel ezelőtt.

Klaus Hubacek, a tanulmány egyik szerzője kifejtette: „Ez a válság világszerte súlyosbítja az energiaszegénységet és a mélyszegénységet. A szegény országokban a megélhetési költségek aláássák az energiához való hozzáférést és a szegénység enyhítése terén nehezen elért eredményeket” mondta Hubacek, aki szerint az országok válságkezelésének összhangban kell lenniük a klímaváltozás kapcsán vállalt célokkal és más hosszú távú fenntartható fejlődési kötelezettségvállalásokkal.

Mivel az energiahiány várhatóan 2023-ban is fennmarad, ami még magasabb energiaköltségeket jelent, további milliók kerülnek szegénységbe. A fogyasztókra nehezedő nyomás enyhítésére a kormányoknak nemcsak rövid távon kell alkalmazniuk támogató politikákat, de a hosszú távú energiabiztonság javítása érdekében fel kell gyorsítaniuk a zöld átmenetet is – állítják a szakértők.