Skip to Content
sidebar menu opener

Kép
"A jogállamiság csak eszköz, bármire ki lehetne cserélni"

Listázás, hivatali visszaélés, az uniós szerződések semmibe vétele - mindez csak néhány példa arra, ami felett szemet hunyt az EU. A V4NA a magyar Alapjogokért Központ és a lengyel Ordo Iuris intézet szekértőit kérdezte a magyar-lengyel vétóról és arról, hogy miért csak egyes tagállamokat támadnak jogállamiságra hivatkozva.

Majdnem minden tagállam esetében merülnek fel olyan, a nemzeti intézményrendszerre vagy az igazságszolgáltatásra vonatkozó aggályok, amelyeket az Európai Bizottság – ha azonos mércével mérné az összes uniós országot – napirendre vehetne és a vizsgálódásainak középpontjába állíthatna, mondta a magyarországi Alapjogokért Központ munkatársa, Kurucz Orsolya a V4NA-nak.

A szakértő szerint ráadásul pont azokban az országokban látnak gyakran napvilágot kritikus esetek, események, amelyek előszeretettel kritizálják a magyar jogállamiság helyzetét. Ezek az uniós tagállamok azonban nem kérdőjelezik meg az Európai Unió jelenlegi irányait és a központosításra vonatkozó törekvéseit, valószínűleg ezért nem lehet hallani az ott történő visszásságokról, mutatott rá Kurucz Orsolya.

Nem létezĹ‘ szempontok alapján ítélnének el uniós tag&aacut...
Nem létező szempontok alapján ítélnének el uniós tagállamokat

"Várjuk a német soros elnökség újabb javaslatát, ezúttal olyat,...

Az Alapjogokért Központ munkatársa elmondta, hogy az elmúlt évek jogállamisági eljárásai során szerzett tapasztalata is arra ösztönözte a magyar és a lengyel kormányt, hogy ne járuljanak hozzá egy olyan eszköz létrehozásához az uniós költségvetésnél, amely előreláthatólag újfent csak azokat az országokat venné górcső alá, amelyek túl gyakran mennek szembe az Unió által megfogalmazott politikai iránnyal.

Ha nem így lenne, azaz az EU nem csak azokat az országokat támadná, akik túl sokszor mennek szembe az árral, akkor az Európai Bizottság minden bizonnyal vizsgálatot kezdeményezett volna Finnországgal szemben, mondta el Kurucz Orsolya.

Ott 2017-ben elítélték a legfőbb ügyészt hivatali visszaélés miatt, tekintettel arra, hogy az általa vezetett szervezet rendszeresen a testvére tulajdonában lévő tanácsadócég szolgáltatásait vette igénybe, mutatott rá a szakértő.

Ugyanilyen jó példa a szakértő szerint, a görög parlament 2020 elején elfogadott törvénymódosítása, miszerint a migrációval és társadalmi integrációval foglalkozó civil szervezetek alkalmazottairól nyilvántartást kell vezetni. Ez sem került a kritika középpontjába.

Hollandiában pedig a vádak szerint az igazságügyi minisztérium befolyásolta a Geert Wilders ellenzéki vezető ellen, a marokkói kisebbségekkel kapcsolatban tett kijelentései kapcsán kezdeményezett büntetőeljárás megindítását, emelte ki az Alapjogokért Központ szakértője.

A V4NA a lengyel Ordo Iuris alelnökét, Tymoteusz Zychet is kérdezte a jelenlegi jogállamisági vitáról, aki rámutatott, hogy a kettős mérce sokkal mélyebb, mint azt gondolnánk. Elmondta, hogy sokszor a szerződések egzakt elemeit sem tartják be a tagállamok, nem is beszélve az értékekről szóló elvontabb követelményeket, melynek legnépszerűbb példája a jogállamiság.

Hogy a nagy uniós tagállamoknak mennyire kedveznek az uniós vezetők, azt jól mutatja egy 2016-os eset is. Akkor azt kérdezték meg Jean-Claude Junckertől, az Európai Bizottság akkori elnökétől egy interjúban, hogy miért hunynak szemet a francia szabályszegések felett a költségvetési hiányt illetően. Juncker válasza erre az volt, hogy azért, mert Franciaországról van szó. Szerinte nem szabad vakon alkalmazni a fiskális szabályokat az Európai Unióban.

Négy évvel ezelőtt ugyanis éppen arról ment a vita az EU-ban, hogy hogyan lehetne a legjobban betartani a fiskális szabályokat. Ide tartozik például a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartása GDP-arányosan. Ezzel a maastrichti kritériummal az évek során több tagállamnak is meggyűlt már a baja, köztük Franciaországnak, mondta el a V4NA-nak a szakértő. A franciák 2015-ben két évet kaptak arra, hogy a határérték alá vigyék le a hiányt, ebben azonban az első évben nem történt előrelépés.

Ráadásul később is akadt gondja Franciaországnak a pénzügyi szabályokkal. A jelenleg elérhető, 2019-re vonatkozó adatok szerint a költségvetési hiányt illetően két országgal volt probléma, emlékeztetett Zych. Az egyik Franciaország volt, ahol tavaly éppen 3 százalék volt a költségvetési hiány. A másik ország Románia volt, ott meg is haladta a kritériumértéket a hiány, 4,3 százalék volt.

Államadósság szintjén is akadtak problémák. 2019 végén 11 uniós tagállamban volt az államadósság a 60 százalékos kritérium fölött, GDP-arányosan. Ezen országok között az élen volt Franciaország, Belgium, Olaszország és Spanyolország is.

Zych arra is rámutat, hogy a könnyen kimutatható költségvetési kettős mérce mellett vannak nyílt politikai támadások is, ami a hatalmi ágak szétválasztását illeti. A szakértő elmondta, hogy a jogállamiság egyik gyakran emlegetett kritériuma a törvényhozó és a bírói ágak független működése, azonban Hollandiában például alkotmánybíróság sincs, Írországban pedig nincs egyértelmű határ a bírói jogértelmezés és a törvényhozás között az angolszász precedensjog hagyománya miatt.

Arról is beszélt, hogy egyes országokban nyíltan beleszólnak a bírók megválasztásába. Spanyolországban például hosszú ideig 3/5-ös többséggel választották a bírói tanács tagjait, ami a parlamentet alsó házát mindig konszenzusra kényszerítette. A spanyol kormány ezt eltörölte és most már elég 50 százalék és egy szavazat a kinevezésekhez. "Ez lényegében azt jelenti, hogy a kormány választja a bírókat", mutat rá Zych.

Nincs egységes európai definíció a jogállamiságra
Nincs egységes európai definíció a jogállamiságra

A Lengyelország és Magyarország ellen folyó uniós, hetes cikkely szerinti eljárás kapcsán újból és újból előkerül a jogállamiság kérdése....

A lengyel-magyar költségvetési vétó kapcsán elmondta, a legrosszabb az, hogy be akarják vezetni a jogállamisági mechanizmust anélkül, hogy bármilyen definíciót adnának neki. "Ezen a ponton már bármilyen tisztázási kísérlet jobb lenne, mert így a poiltikusok ki tudják használni a tág értelmezést", szögezi le. Hozzátette, mivel több jogrendszer van Európában, nem nagyon lát arra esélyt, hogy valaha is konszenzus lesz az ügyben, és ez nem is érdeke az EU-nak sem, mert így könnyen tudnak politikai támadásokat intézni a velük egyet nem értő államokkal. "A jogállamiság fogalmát igazából bármilyen más európai értékre ki lehetne cserélni. Szabadság. Emberi jogok. Ugyanott tartanánk.", zárta gondolatait.

Morawiecki: Ez az unió, amiben az oligarchák a gyengébbeket büntetik, nem az,<span style='cursor:pointer;text-decoration:underline;' onclick='$(this).css(...">
Morawiecki: Ez az unió, amiben az oligarchák a gyengébbeket büntetik, nem az, amibe beléptünk

"Ha így folytatjuk összeomolhat az EU a későbbiekben" fogalmazott Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő....

Ez az oldal cookie-kat használ, mint szinte minden más weboldal, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassa.  Részletes információ  ELFOGADOM
Back to top