Skip to Content
sidebar menu opener

A migráció állhat a jogállamisági hercehurca mögött

Tizenegy évvel ezelőtt José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) akkori elnöke még arról beszélt, hogy a tagállamok belső ügyeibe nem avatkozik be az EB. Azóta sokat fordult a világ, ma már az Európai Unió intézményei mindent meg akarnának szabni a tagállamoknak.

Az elmúlt években visszatérő motívum volt az Európai Unióban a jogállamiság számonkérése különböző tagországokon annak ellenére, hogy nincs pontos meghatározása. A vádlottak padján többször Magyarország és Lengyelország volt. Azonban nem mindig volt bevett gyakorlat az EU-ban, hogy beleszóljanak a tagállamok belpolitikai folyamataiba.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság korábbi elnöke 2009-ben Morvai Krisztina magyar európai parlamenti képviselő kérdésére azt válaszolta, hogy a tagállamok belső ügyeibe nem avatkozik be az EB.

"Olyan kérdéseket, amelyeket a nemzeti parlamentekben jobban meg tudnak vitatni, nekem legyenek kedvesek ne intézzenek", fogalmazott Barrosso.

Hasonló állásponton volt Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője 2013-ban, amikor elfogadták a Rui Tavares, portugál zöldpárti politikus jelentését, amelyet Magyarországról írt.

"A mai napon a baloldali frakciók által elfogadott Tavares-jelentés azonban messze túllépi az Európai Parlament hatáskörét. Az Európai Parlamentnek nincs joga arra, hogy beavatkozzon olyan, kizárólag nemzeti hatáskörbe tartozó ügyekbe, mint a házasság intézményének védelme és a keresztény gyökerekre való utalás az alkotmányban. Teljesen elfogadhatatlan és minden jogi alapot nélkülöz a Magyar Országgyűlésnek címzett több tucat jogalkotási ajánlás és egy olyan monitoring eljárás bevezetése, amely ezen javaslatok végrehajtását kíséri figyelemmel. Az Európai Parlament semmiképpen nem válhat Nagy Testvérré", jelentette ki Weber, aki 2013-ban még a néppárt képviselőcsoportjának alelnöke volt.

Jogosan merül fel a kérdés, mi változott? Jelenleg olyan intézményeket akarnak létrehozni, amelyek egyszerű többségi vagy kétharmados szavazással rákényszeríthetnének tagállamokra szinte bármit.

Az Open Society European Policy Institute, amely a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) brüsszeli helytartójaként üzemel már 2013-ben kiadott egy jelentést is, amelyben arról értekeztek, hogy miként kellene a ellenőrizni az EU-ban a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető jogokat.

Már az első oldalán leírták, hogy az Európai Bizottság az ajánlásait az alapvető jogokkal kapcsolatos perstratégiákon keresztül érvényesítheti, amely az alapvető jogokat támogató uniós jogszabályok megsértése esetén a kötelezettségszegési eljárásokat helyezi előtérbe. Azt is leszögezték, hogy vissza lehetne vezetni az országjelentéseket is, amelyeket az Európa Tanács, az ENSZ és azEurópai Unió Alapjogi Ügynökségeáltal kiadott adatok, elemzések és ajánlások alapján állítanának össze.

Az is előrevitte a tőzsdespekuláns ügyét, hogy 2015-ben elérte Európát a migrációs hullám, valamint a bevándorláspárti, Soros-szövetséges, Jean-Claude Juncker lett az EB elnöke 2014-ben.

Ha megnézzük a Lobbyfacts.eu adatait, akkor kiderül, hogy Soroshoz köthető civil szervezetek 2014 környéken kezdtek igazán mozgolódni az Európai Unió intézményei körül.

A honlap adatai szerint az Open Society European Policy Institute 2014-ben még csak 7 olyan lobbistával rendelkezett, akiknek volt akkreditációja az Európai Parlamentben, míg 2016-ban márciusában már 14-en voltak. Az adatok szerint 2014 óta 57 találkozón vettek részt az Európai Bizottságban. A szervezet költségvetése is megugrott, 2016-ban 2,2 és 2,5 millió euró között költhettek lobbitevékenységre a Lobbyfacts.eu adatai szerint.

Soros György 2015-ben hat pontban ismertette tervét a migráció kezelésére vonatkozóan. A Soros-tervben leírta, hogy az EU-nak évente 1 millió menedékkérő befogadására kell berendezkednie, a terheket igazságosan elosztva a tagállamok között. Később ezt a számot valamelyest csökkentette. Juncker is a migráció mellett tette le a voksát, arról beszélt, hogy meg kell teremteni a legális bevándorlás lehetőségét. A kötelező migránskvóták intézménye is Junckerhez köthető.

Magyarország elsőként mondott nemet a Soros-tervre és a bevándorlásra, és azóta folyamatos támadások érik, akárcsak Lengyelországot, amely szintén nem kér a migrációból. A tőzsdespekuláns által kitartott szervezetek javaslataiból írt jelentések alapján indítanak 7-es cikkely szerinti eljárást az országok ellen, ráadásul Soros György személyesen követeli Magyarország és Lengyelország megbüntetését.

Varga Judit magyar igazságügyi miniszter szeptemberben hívta fel a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság 2020-as jogállamisági jelentésének magyar fejezete 12 civil szervezetre hivatkozik. Ezek közül 11 civil szervezet kapott az elmúlt években pénzügyi támogatást a Soros Györgyhöz kötődő Nyílt Társadalom Alapítványoktól.

Lengyelországról szintén Soroshoz köthető szervezetek készítettek jelentéseket.

Soros-szervezetek jelentenek Lengyelországról II. rész
Soros-szervezetek jelentenek Lengyelországról II. rész

Az elmúlt években furkósbotként használták az Európai Unióban a jogállamiság fogalmát Lengyelország és Magyarország ellen is....

A Soros karmestereként is ismert osztrák Gerald Knaus által alapított European Stability Initiative (ESI) feltűnően vehemensen támadta a lengyeleket. Az ESI tavaly márciusban publikált tanulmánya az igazságügyi reformot vizsgálta.

Számolatlanul önti a pénzt Soros György lengyelországi szervezet&eacu...
Számolatlanul önti a pénzt Soros György lengyelországi szervezetébe

Augusztus végén közzétette 2019-es éves pénzügyi jelentését a lengyel Báthory Alapítvány (Stefan Batory Foundation),...

Eszerint sérti a Legfelső Bíróság függetlenségét a fegyelmi kamara létrehozása. A dokumentumban, a Soros-alapítványon keresztül pénzelt lobbiszervezet felszólítja az Európai Bizottságot, hogy indítson kötelezettségszegési eljárást Lengyelországgal szemben. A 16 oldalas dokumentum elkészítésében a European Stability Initiative partnere a lengyel Batory Alapítvány volt, amelyet maga Soros György alapított.

Soros csak az elmúlt pár hónapban Magyarország és Lengyelország elleni akciókat sürgetett. Októberben például arra szólította fel az EU-t, hogy indítson próbapert Magyarország ellen. A múlt héten megjelent véleménycikkében pedig arra szólította fel Európát, hogy lépjen fel Magyarország és Lengyelország ellen. Augusztusban 90. születésnapjának alkalmából Soros egy lapinterjúban arról beszélt, hogy Magyarország és Lengyelország az EU belső ellensége.

Ez az oldal cookie-kat használ, mint szinte minden más weboldal, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassa.  Részletes információ  ELFOGADOM
Back to top