Skip to Content
sidebar menu opener

Még több migránst akar Európába a Bizottság

A migránsok befogadását sürgeti a svéd biztos, mert szerinte ők fognak majd dolgozni Európában. Pedig éppen Svédország az egyik legjobb példa arra, hogy a migránsok nagy része nem helyezkedett el a munkaerőpiacon, hanem állami segélyekből él.

Reálisan kell beszélni a migrációról a belügyi biztos szerint, ő azonban úgy tűnik, hogy a reális szót teljesen máshogy értelmezi. Ylva Johansson szerint sok bevándorló van már Európában, de rájuk szükség is van. Sőt, még több kell belőlük az elkövetkezendő években, mert az európai egy elöregedő társadalom, és kevés a munkaképes korú ember.

A minél több migráns befogadásával egyértelműen Soros György tervét akarja végrehajtani az Európai Bizottság. Ezt most személy szerint a kommunista múlttal rendelkező Ylva Johansson képviseli, aki már tavaly is arról beszélt megválasztása előtt, hogy kikényszerítené a szolidaritást a tagállamoktól a migránsok szétosztását illetően.

Azzal indokolja a migránsok befogadását a svéd belügyi biztos, hogy ők fognak dolgozni. Hogy ez mekkora hazugság arra azonban éppen Svédország a legjobb példa. Oda rendkívül sok migráns érkezett a 2015-ös hullám során, mintegy 163 ezer, és azóta is folyamatosan érkeznek. A hivatalos adatok szerint 2015 óta több mint 260 ezren érkeztek az országba. A svéd statisztikai hivatal azonban korábban jelezte, hogy nem tudja pontosan megmondani hány ember van az országban, mivel felmérései csak az adózó állampolgárokat regisztrálják és nem számolnak az illegális bevándorlókkal.

A bevándorlók közül sokan kaptak tartózkodási engedélyt. Egy 2019-es felmérés szerint azonban az engedélyt kapott migránsok 90 százaléka nem helyezkedett el a munkaerőpiacon.

Ők vagy a tanulmányaikra kapnak pénzt, vagy egyszerűen csak önkormányzati segélyekből élnek – ami miatt a svéd települések már a csőd szélére kerültek. Az pedig, hogy ilyen kevés bevándorló volt képes elhelyezkedni a munkaerőpiacon, főleg arra vezethető vissza, hogy sokan közülük nagyon alacsony szintű vagy egyáltalán semmilyen oktatásban nem részesültek.

Svédországból már januárban, még a koronavírus-járvány előtt intő jelek érkeztek a gazdaságot és a munkaerőpiacot illetően. A Handelsbanken jelentése szerint az országban jelentősen emelkedik a munkanélküliség az uniós átlaghoz képest, ráadásul nagy a különbség a svéd állampolgárok és a bevándorlók között. A svédek körében ugyanis a 2018-as adatok szerint 3,6 százalékos volt a munkanélküliség, a migránsok körében azonban 19,9 százalék.

Ez az oldal cookie-kat használ, mint szinte minden más weboldal, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassa.  Részletes információ  ELFOGADOM
Back to top