Merkel: a vírus megmutatta, milyen törékeny az Európai Unió
Angela Merkel német kancellár csütörtökön a parlament alsóházában ismertette Németország céljait a július 1-jén kezdődő soros EU-elnökség idején. Kijelentette, hogy az EU „fennállásának legnagyobb kihívása előtt áll” a koronavírus miatt, ezért a német elnökség legfőbb céljai a gazdasági újjáépítési csomag, valamint az EU következő hétéves költségvetésének megtárgyalása és elfogadtatása lesznek.
Németország EU-elnökségének kezdete előtt két héttel Angela Merkel kancellár a német parlament (Bundestag) alsóházában ismertette az Európai Unió helyzetét, továbbá a szövetségi kormány céljait. A kancellár elmondta, hogy az Európai Unió „fennállásának legnagyobb kihívása előtt áll”, hiszen „a világjárvány megmutatta, mennyire törékeny és sebezhető az európai projekt”. Németország egyik legfontosabb feladata ezért az unió gazdaságának újjáépítése lesz a július 1-jével kezdődő EU-elnökség alatt – jelentette ki. Merkel szerint három fő kihívásnak kell megfelelni a válság hatékony kezeléséhez: a környezetvédelemnek, valamint a klímasemleges és digitális alapú gazdasági modellre történő átállásnak.
Angela Merkel calls for a deal to pull the EU out of the worst recession since World War II before the summer break, urging the bloc s leaders to show solidarity to fight the coronavirus crisis https://t.co/BwCtL8xUaD
— Bloomberg (@business) June 18, 2020
Merkel a CDU/CSU keddi frakcióülésén azt mondta, hogy a pénteki EU-csúcstalálkozón még nem számít megállapodásra a a koronavírus utáni újjáépítési csomagról és a 2021-2027 közötti uniós költségvetésről. Hozzátette azonban, hogy reményei szerint júliusban jelentős előrelépés várható mindkét témakörben.
A német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök májusban 500 milliárd eurós gazdaságtámogatási alap létrehozását javasolta az EU gazdaságának segítésére. A német-francia csomag vissza nem térítendő támogatásokat helyezett kilátásba a koronavírus által leginkább érintett Olaszország és Spanyolország számára. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ezután 750 milliárd euró értékű újjáépítési tervet terjesztett elő. Ebből 500 milliárd eurót vissza nem térítendő támogatásként, míg 250 milliárd eurót kölcsönök formájában nyújtanának a tagországok számára. Az úgynevezett „fukar négyek” – Ausztria, Hollandia, Dánia és Svédország – elutasítja a vissza nem térítendő támogatásokat, ők kizárólag a hiteleket támogatják.