Angela Merkel kancellár pontosan öt évvel ezelőtt, 2015. szeptember 4-én adott utasítást a szerb-magyar határon feltartóztatott illegális migránsok regisztráció nélküli beléptetésére Németországba. Az első hétvégén 20 000 migráns érkezett Münchenbe, ez a legtöbb menekült a II. világháború óta. Ekkor hangzott el Merkel hírhedt mondata: „Meg tudjuk csinálni” („Wir schaffen das”). Öt évvel és több mint 1,8 millió bevándorlóval később a migránshelyzet továbbra is megosztja Németországot és egész Európát.

A migránsáradat első hulláma 2015. őszén érkezett Európába, ennek tagjai túlnyomórészt szírek, afgánok és irakiak voltak. Németországban az év utolsó négy hónapjában 441 899 migránst regisztráltak, de az első hullámban olyan sokan érkeztek, hogy egy részüket csak 2016 elején vették nyilvántartásba. Ez magyarázza, hogy 2016-ban kiemelkedően sok, több mint 722 ezer migráns kapott letelepedési engedélyt, derül ki a német Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BMA) adataiból.

Egyes közép-európai államok – köztük Ausztria, Magyarország, Szlovénia, Csehország és Szlovákia – ekkoriban megszigorították a határvédelmet, aminek köszönhetően 2017-től csökkenni kezdett az illegális migráció a balkáni útvonalon. Ennek következtében az európai szárazföldi migráció konszolidálódott: 2019-ben 142 509 letelepedési kérelmet bíráltak el a német hatóságot, ötödannyit, mint 2016-ban.

A 2014 és 2016 között Németországba érkezettek kétharmada Szíriából, Afganisztánból és Irakból származott, derül ki a Süddeutsche Zeitung című napilap elemzéséből. A menedékkérők többsége (40 százalék) szír volt, ahol az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harc mellett polgárháború is dúlt. Ez 2016 végéig 1,038 millió szír migránst jelentett a Szövetségi Statisztikai Hivatal (Destatis) adatai szerint. Ugyanakkor a balkáni államokból érkező menedékkérők száma jelentősen csökkent, miután Németország szigorította velük szemben a letelepedési szabályokat.

Miközben a menekültstátuszt kapott migránsok száma 266 ezer és 270 ezer között állandósult a 2016-2019 közötti időszakban Németországban, addig a kitoloncolt (hazatelepített), illetve a türelmi idővel meghosszabbított tartózkodási engedélyt kapott bevándorlók száma folyamatosan nőtt. Míg 2015-ben 110 745 embert utasítottak ki jogerősen a német hatóságok azért, mert politikai menedékkérelmük nem volt megalapozott, ez a szám 178 495-re nőtt tavaly év végére. Ez éves szinten mintegy 10-12 százalékos kiutasítási arányt jelent, mutat rá a Süddeutsche Zeitung. Azt pedig még a balliberális napilap is elismeri, hogy a migránsok által elkövetett bűncselekmények – német nők megerőszakolása Kölnben Szilveszter éjszaka, vagy a berlini karácsonyi vásárban végrehajtott robbantás – „nem vetettek jó fényt” sem a bevándorlókra, sem a kitoloncolási végzéseket csak vonakodva végrehajtó német hatóságokra.

A 2016-tól érkezett migránsok beilleszkedési hajlandóságára utalnak a beiskolázási, illetve a munkavállalási adatok. A német lap kutatásából kiderül, hogy négy Németországba érkezett menekült gyerek közül egy továbbra sem jár általános iskolába. A felnőttek vonatkozásában 2015. júliusában 77 ezer álláskereső migránst tartottak nyilván Németországban, ez a szám 2019. júliusára a háromszorosára, 211 000 főre nőtt. A legfrissebb adatok még sötétebb képet festenek a migránsok elhelyezkedési hajlandóságáról: 2020. július végén 281 000 migráns hátterű álláskeresőt tartottak nyilván Németországban.