Egy kutatás szerint 2065-re Svédországban a svédek kisebbségre kerülhetnek, ha a bevándorlás mértéke ugyanolyan marad, mint az elmúlt években.

Ha a bevándorlás jelenlegi szintje továbbra is fennáll, a svédek 45 éven belül kisebbségbe kerülhetnek saját hazájukban, állítja Kyösti Tarvainen, finn kutató a helsinki Aalto Egyetem rendszerszint-elemző emeritus docense. A demográfiai változás nagy társadalmi elmozdulásokat is eredményez. Tarvainen modellje szerint 2100-ban annyi muszlim él majd az országban, mint született svéd.

„A svéd parlament 1975-ben egyhangúlag úgy döntött, hogy Svédország egy multikulturális ország. Abban az időben a bevándorlók több mint 40 százaléka honfitársaim, finnek voltak. A helyzet megváltozott: 2019-ben a nettó bevándorlók 88 százaléka nem nyugati országból érkezett, 52 százalékuk muszlim volt”, írta Tarvainen a Folkbladet című újságban.

Tarvainen szerint a markáns különbség az, hogy a finn bevándorlók gyorsan beolvadtak a svéd társadalomba. Ma szerinte a feltételek eltérőek, mivel a bevándorlók nagy része nem asszimilálódik vagy nem integrálódik sikeresen a társadalomba. Ehelyett saját területeket hoznak létre, amelyeket általában kirekesztett területeknek, sérülékeny területeknek vagy no-go zónának neveznek, amelyek nagyrészt párhuzamos társadalmak, eltérő gondolkodásmóddal és életmóddal.

Tarvainen véleménye szerint, ha az született svédek kisebbségbe kerülnek, a demográfiai változások üteme valószínűleg tovább nő, mert a külföldi háttérrel rendelkező emberek többsége megkönnyíti a bevándorlást saját etnikai csoportja számára.

A kutató elemzése szerint míg 2015-ben 7 millió 655 ezer etnikai svéd, 535 ezer muszlim és 1 millió 557 ezer nem muszlim de bevándorló hátterű ember élt a skandináv országban, addig 2065-re 7 millió 364 ezer született svéd, 3 millió 903 ezer muszlim és 3 millió 791 ezer nem muszlim de bevándorló hátterű ember alkothatja a lakosságot.