Egyre több multinacionális cég kezdi felvállalni baloldali és liberális nézeteit, amelyeket a jelek szerint a vásárlóikra is rá akarnak erőltetni a reklámjaikon keresztül. Legyen szó homoszexualitásról, transzneműségről, férfiak elleni gyűlöletről vagy a multikulturalizmus megkérdőjelezhetetlenségéről, szinte minden témát megtalálunk az elmúlt években kiadott reklámokban. Teljesen mindegy, hogy autógyártóról vagy élelmiszeripari szereplőről van szó, a lényeg mindig ugyanaz: a normalitás bűnnek számít.

Transzneműség mindenek felett

Megszoktuk már, hogy Japánból egy csomó furcsaság származik, így a Toyota reklámjain már meg sem lepődünk. Az autómárka 2012-ben azzal robbantott, hogy az Auris nevet viselő autójuk reklámjában egy transznemű énekes, Avu-chan a főszereplő, aki egy piros kocsival ralizik és menekül a jól láthatóan számítógépes technikával generált utcákon. A reklám a Daikanyama Art Street nevű műveszeti és zenei fesztiválra készült, amelynek a Toyota volt az egyik szponzora.

A transzneműség annyira bejött a gyártónak, hogy néhány évvel később 2017-ben ismét eljátszották ezt, szintén az új Auris reklámjában. A videó egyáltalán nem nevezhető hétköznapinak: egy vörös fehérneműt és kabátot viselő nő indul el az ajtó felé, előbb hátulról majd szemből is megcsodálhatja a néző a fenekét és az arcát. Ahogy közeledik az autóhoz, leveti magáról a kabátot, majd megfordul és akkor derül ki a néző számára, hogy valójában egy férfi fenekét bámulta. A reklám főszereplője az akkor 20 éves Stav Strashko, androgün modell, aki bár férfi, mégis jobban hasonlít egy nőre. Strashkónak egyébként a párja abban az időben egy férfi volt és jobban szereti, ha nőként kezelik.

Nagyi szereti a drag-queeneket

Az amerikai Coca-Cola csoporthoz tartozó Sprite teljes mellszélességgel beleállt a homoszexuális propagandába. A márka maximalizálta a leszbikus, meleg, bi- és transzszexuális (LMBT) emberek megjelentetését. A reklámban láthatunk olyan édesanyát, aki a fiának segít sminkelni, nagymamát, aki az unokájának segít drag-queennek öltözni, lányt, aki a transznemű testvérének segít készülődni, szivárványos zászlót festő kisgyerekes szülőket, és olyan apát, aki a pride-ra kíséri ki a fiát és annak párját. A reklám azzal az üzenettel zárul, hogy a büszkeség az az érzés, amikor valaki, akit szeretünk, a szabadságot választja. A videót egy nappal a Buenos Aires-i Pride előtt mutatták be.

A tavalyi nyár folyamán Magyarországon is ellepték a homoszexualitást propagáló plakátok a közterületeket a Coca-Cola jóvoltából. Az egyik plakáton egy homoszexuális pár volt látható, a másikon pedig egy leszbikus pár ivott ugyanabból az italból. Az üdítőgyártó plakátkampányát sokan provokációként értelmezték, mások bojkottra szólítottak fel. A plakátok csak néhány napig voltak kirakva, azonban ez elég időnek bizonyult ahhoz, hogy a magyar fogyasztóvédelem megbírságolja a Coca-Colát. A szervezet szerint a Coca-Cola megsértette a reklámokra vonatkozó törvénynek azt a pontját, amely szerint tilos az olyan reklám, amely a gyermek- és fiatalkorúak fizikai, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését károsíthatja.

A férfiakkal csak a baj van

Világméretű botrányt váltott ki tavaly év elején a Gillette borotvákat gyártó vállalat, amely nemes egyszerűséggel célközönségének ment neki: a férfiaknak. A közel két perces videó tulajdonképpen arról szól, hogy a férfiak alapvetően – azon belül főleg a fehérek  – büdös bunkók, zaklatják a nőket, bántják egymást, verekednek és azt hiszik, hogy ez a férfiasság esszenciája. A YouTube-on a videót több mint 33 millióan láttak, és másfél millióan nyomtak a nem tetszik gombra, így jelenleg ez a felvétel a 29. legtöbbet dislike-olt videó az oldalon. A Gillette szóvivője szerint a reklám célja az volt, hogy vitát generáljon, állítása szerint a negatív kritikák mellett több pozitív megnyilvánulást kaptak.

A márka annyira rákapott az érzékenyítésre, hogy májusban egy újabb videóval jelentkeztek, amelyben egy transznemű tini fiút tanít az apja borotválkozni.

Anyagilag viszont nem érte meg a sok érzékenyítés, ugyanis a Gillette 2019 második negyedévében 8 milliárd dollár mínusszal zárt.

Multikulturalizmus nélkül nem megy

A 2015-ös európai migránsválságot követően megjelentek olyan reklámok, amelyek egyértelműen a multikulturalizmus elfogadására és támogatására szólítottak fel. Az egyik ilyen reklámot az UNESCO készítette, de német adófizetők pénzéből finanszírozták és arra szólítanak fel benne, hogy a nők viseljenek muszlim fejkendőket. A videóban egy szőke nő muszlim fejkendőt hord, miközben a lábai nincsenek eltakarva, és arra arra buzdítja német társait, hogy „élvezzék a különbséget” és „kezdjék el a toleranciát”. A ellentmondásos videó a „török nők viselik a hidzsábot” szöveggel kezdődik, és a szőke nő elmondja, hogy ő is, mert gyönyörű.

Spagetti rózsaszínű csomagolásban

Nem kíméli a genderőrület az élelmiszeripart sem. A világ legismertebb tésztagyártója, az Barilla tavaly november óta a szokásos sötétkék helyett rózsaszínű csomagolásban kínálja legnépszerűbb termékét, a Spaghetti No.5-öt. Az 1971 óta amerikai többségi tulajdonban lévő tésztagyár sok évtized után azért váltott, hogy termékeit vonzóbbá tegye a  LMBTQ-közösségek számára. Guido Barilla, a vállalat ügyvezető igazgatója 2013-ban még azt mondta, a homoszexualitás nem illik bele a hagyományos olasz család imázsába, amely a cég 1877-es alapítása óta alapvetőnek számított. Ehhez képest Sophia Loren filmszínésznő – aki sokak számára az örök nő megtestesítője és a márka közismert reklámarca – csupán mellékszerepet kapott a Barilla legújabb reklámfilmjében. Ő alakítja az olasz „Mammát”, aki spagettit főz a transzszexuális influenszerekből, színes bőrű modellekből és homoszexuálisokból álló díszes asztaltársaságnak. A rózsaszín csomagolású spagetti egyelőre csak az Egyesült Államokban kapható, de a vállalat közölte, hogy „a nemi egyenlőség és sokszínűség” jegyében hamarosan más országokban is bevezetik.

A baloldali mindig jobb

A Mars csoporthoz tartozó Twix is előállt már érdekes jelentésű reklámmal, amelynek bizonyos értelmezésben komoly politikai felhangja is lehet. A reklámban egy turistacsoport a Twix – mivel a csomagolásban két rúd van – baloldali szeletének gyárába látogat, ahol egy fiú folyamatosan azt magyarázza, hogy a jobboldali szeletet készítő gyárban ugyanezt már láttak. Erre a csoport vezetője megnyom egy gombot és a fiú szája ERŐSZAKOSAN le lesz ragasztva. Persze sosem fogja senki elismerni, hogy a videó a politikai spektrum jobboldalán álló emberek elhallgattatására utal, azonban manapság ezen sem lepődne meg senki.