A szocialista kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája következtében Magyarország gazdasága minden lényeges mutató alapján sérülékeny volt a 2008-as válság előtt. Ezzel szemben a 2020-as koronavírus-válság stabil és válságálló helyzetben érte Magyarországot az előző években bevezetett sikeres gazdaságpolitikai lépéseknek köszönhetően – derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmányából, amelyet szerdán publikáltak Budapesten.

„Krízishelyzetekben a probléma kezelésének sikeressége jellemzően a felkészülési szakaszban dől el. A gazdasági válságok azon országokat sújtják a leginkább, amelyek hosszabb ideje fenntarthatatlan pályán mozognak” – jelentette ki Sebestyén Géza, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója A válságkezelés a felkészüléssel kezdődik című tanulmány szerdai sajtóbemutatóján, Budapesten.

A kutatók az elmúlt évtizedek két legnagyobb globális válságát, a 2008-ban az Egyesült Államokból kiindult hitelezési válságot, illetve a koronavírus-járvány miatt 2020 tavaszán kibontakozott gazdasági világválságot vizsgálták Magyarország, illetve a Visegrádi Négyek – Lengyelország, Csehország, Szlovákia – gazdasági mutatói szempontjából. Az elemzés öt fontos makrogazdasági szempont – a GDP-arányos növekedés, az államháztartási hiány, az államadósság, a devizahitelek szintje és a nettó külföldi adósság – szempontjából hasonlítja össze a 2008-as (és azt közvetlenül megelőző), illetve a 2020-as magyarországi és közép-európai helyzetet.

A tanulmányból rávilágít: a 2008-as válság előtt a szocialista kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája következtében Magyarország minden gazdasági mutató alapján sérülékeny volt. Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején az ország alacsony szintű és csökkenő gazdasági növekedéssel, nagyon magas államháztartási hiánnyal, magas államadóssággal, növekvő devizaadóssági mutatóval és nagyon magas, gyorsan romló nettó külföldi adósságállománnyal rendelkezett, így szembesült a hitelválsággal. Az alacsony növekedési ráta miatt sem az állam, sem a vállalatok, sem a magánszemélyek nem rendelkeztek megfelelő tartalékokkal. A magas hiány és államadósság miatt az állam mozgástere is korlátozott volt. A kedvezőtlen gazdasági mutatók a legkényesebb helyzetben nehezítették meg Magyarország finanszírozását – derül ki a táblázatokból.

Ezzel szemben a 2010-ben megválasztott, majd 2014-ben és 2018-ban nagy többséggel újraválasztott jobbközép Fidesz-kormány idején Magyarország kifejezetten magas és javuló mutatókkal, alacsony és stabil államháztartási hiánnyal, gyorsan javuló államadóssággal, javuló devizaadóssági mutatóval, és minimális nettó külföldi adósságmutatóval rendelkezik. „A sikeres gazdaságpolitikai lépéseknek hála a 2020-as koronakrízis stabil és válságálló helyzetben érte Magyarországot” – állapítja meg a kutatás.

A V4-országokhoz viszonyítva Magyarország növekedése 2008-ban drasztikus mértékben, 3,1 százalékponttal maradt el a régiós értéktől. Néhány év alatt 3,0 százalékpontnyi növekedési hiányt halmozott fel a környező országokhoz képest. A magyar államháztartási hiány 1,0 százalékponttal volt magasabb, az államadósság pedig 37,3 százalékponttal, ráadásul utóbbi gyorsan romló tendenciát is mutatott.

Ezzel szemben 2019 végén kiváló növekedési és jó adóssági mutatók jellemezték Magyarországot. A növekedési többlet jelentős, 2,1 százalékpontos volt a régió többi országához képest. Ez a mutató 2,9 százalékpontot javult a 2015-2019 közötti időszakban. Az államháztartási hiány 2019 végén 1,4 százalékponttal a régiós érték alatt volt, és pontosan ennyi volt a mutató változása is. Bár a magyar államadósság a 3,8 százalékpontos javulás ellenére rosszabb volt a régiós értéknél, a válsághelyzetben lényegesebb nettó külföldi adósság mutató 20,6 százalékpontos javulás után már 14,7 százalékponttal kedvezőbb értéket mutatott, mint a többi V4-es országban – állapítja meg az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmánya.