A nyugat szerint nem folytatódhat tovább a szerb-koszovói viszály
Egyre nagyobb a nemzetközi nyomás a szerb-koszovói megállapodás érdekében. Legalábbis erről beszélt a szerb elnök az orosz nagykövettel való találkozóján. A napokban magasrangú amerikai politikusok jártak Belgrádban és Pristinában is, hogy a két fél kapcsolatáról egyeztessenek, illetve Brüsszel is fokozta a tevékenységét, hogy létrejöhessen egy mindent átfogó szerződés Szerbia és Koszovó között.
A háború széléről vissza a tárgyalóasztalhoz
2022 végére már a háború szélére sodródott Szerbia és Koszovó. A helyi szerbek útakadályokat emeltek, s őrizetbe vett nemzettársaik szabadon bocsátását követelték. A helyzet akkor úgy oldódott meg, hogy amerikai és uniós nyomásra Dejan Pantic volt rendőrt házi őrizetbe hazaengedték a pristinai hatóságok. Mint arról a V4NA is beszámolt, ezután a szerbek lebontották a barikádokat, a helyzet pedig enyhülni látszott a két fél között. A tüske azonban megmaradt a szerbek az albánok között, ugyanis habár a brüsszeli szerződésben arra kötelességet vállalt Koszovó, mégsem alakította meg 10 év alatt sem a helyi Szerb Községek Közösségét, amely önrendelkezést biztosítana a területen kisebbségnek számító szerbeknek.
Viszály viszály hátán
Az elmúlt hónapokban nem ez volt az egyetlen feszültség a két fél között, amely az utóbbi időben egyre inkább fenyegetett egy újabb háború kitörésével. A nemzetközi közösség részéről pedig úgy látszik elfogyott a türelem, a nyugat nem akar még egy fegyveres konfliktust Európában. Az elmúlt napokban éppen ezért egyre több nyugati diplomata fordult meg a szerb fővárosban és Pristinában is, hogy közvetítsen a két fél között, illetve egyeztessen valamiféle kompromisszumos megoldásról.
Ennek részeként a minap Derek Chollet az amerikai Külügyminisztérium tanácsadója járt Pristinában és Belgrádban is.
After many calls and a meeting @StateDept in the past two years, I was glad to host @CounselorDOS Chollet and his team today at the Kosova Govt. We discussed the special relationship btw 🇽🇰 & 🇺🇲 and the importance of progress in the dialogue for mutual recognition w/ Serbia. pic.twitter.com/5Kv6L7Wgp2
— Albin Kurti (@albinkurti) January 11, 2023
Aleksandar Vucic ezt követően úgy nyilatkozott: a Fehér Ház képviselője tiszteletet mutatott Szerbia felé, s meg akarta hallani akarta a szerb fél elvárásait is. Mint a szerb államfő fogalmazott: mindenki számára világos, hogy ami Koszovóban az elmúlt időszakban történt az Pristina egyoldalú lépéseinek következménye. A megértés ellenére azonban Belgrádnak nincsenek illúziói, az Amerikai Egyesült Államok nem fogja megváltoztatni a politikáját Koszovóval kapcsolatban – szögezte le Vucic.
“A szerb közösséget megillető jogokról beszéltünk. De van még egy fontos elem, amiről nem is kell szót ejtenünk itt, amit ők mindannyian tudnak. Ez pedig az, hogy mindaz, ami történt Koszovóban, az mind Pristina egyoldalú lépéseinek következménye. Egyetlen incidens, egyetlen negatív esemény sem volt, amelyet Szerbia okozott volna, mindent Pristina kényszerített ki”
– mutatott rá a köztársasági elnök.
View this post on Instagram
Német-francia javaslat a rendezésre
Vucic háláját fejezte ki az amerikai küldöttség felé, amiért Washington a már aláírt megállapodások végrehajtását követeli Pristinától. A szerb elnök egyeztetett arról a német-francia rendezési javaslatról is, amely mára már európai tervnek is tekinthető. Sajtóhírek szerint az ugyan nem irányozza elő, hogy Belgrád ismerje el a terület függetlenségét, de garanciát kellene vállalni a szerbeknek arra vonatkozóan, hogy nem akadályozzák meg Pristina tagságát a nemzetközi szervezetekhez, illetve kölcsönösen elfogadnák a másik által kiadott dokumentumokat.
A javaslat további része szerint felhívják a két felet, hogy állandó képviselet nyissanak a másik területén, illetve a dokumentum támogatja mindkét ország EU-s csatlakozását, de kimondja azt is, hogy egyik fél sem képviselheti a másikat a nemzetközi szférában, vagy nem járhat el a nevében.
Pristinának emellett hivatalossá kell tennie a koszovói szerb ortodox egyház státuszát, és erőteljes védelmet kell biztosítania a szerb vallási és kulturális örökségnek és az egyházi ingatlanoknak. A terv szerint Koszovónak önrendelkezést kell adni a szerbeknek, s nem gördíthet akadályt Pristina az elé sem, hogy Belgrád pénzügyileg támogassa az ottani szerbeket.
Oroszország nem ismeri el Koszovó függetlenségét
Szerbia ugyanakkor nem csak a nyugattal egyeztet a kérdésben. Aleksandar Vucic Aleksandr Bocan-Harcenko orosz nagykövettel is megvitatta a koszovói kérdést. A szerb elnök az orosz diplomatát tájékoztatta a Belgrád-Pristina párbeszédet övező nemzetközi diplomáciai aktivitások erősödéséről – írja az elnöki hivatal közleménye.
kép: Facebook
A találkozón az államfő megerősítette, hogy Szerbia továbbra is a béke és a stabilitás védelmezője lesz a régióban, amely a nemzetközi jog tiszteletben tartásáért harcol. Bocan-Harcenko megerősítette, Oroszország következetesen kiáll Szerbia területi integritása és szuverenitása mellett.