A kormányfő úgy véli, hogy még nagyobb hangsúlyt kell helyezni a gyermekvállalás támogatására, ugyanis nagyon kevesen akarnak családot alapítani a rendkívüli megélhetési költségek miatt. Sokan inkább háziállatot tartanak.

Kishida Fumio japán miniszterelnök elmondta, hogy javasolni fogja a gyermekekkel kapcsolatos kérdésekre szánt költségvetési keret megduplázását és egy új kormányzati ügynökség létrehozását a gyermekek és családok ügyében. Kishida Fumio kifejtette, hogy ezek a javaslatok a japán gyermeknevelés rendkívül magas költségeivel foglalkoznának. azoknál ugyanis k a térségben csak Kínában és Dél-Koreában magasabbak.

„Nemzetünk annak a küszöbén áll, hogy fenn tudja-e tartani társadalmi funkcióit. Most vagy soha, ha a születésekkel és a gyermekneveléssel kapcsolatos politikáról van szó. Ez egy olyan kérdés, amely egyszerűen nem várhat tovább” –

mondta Kishida. A fenntartható népességnövekedéshez jelentős számú két-vagy többgyermekes családra lenne szükség Japánban. Arra is szükség van, hogy a párok viszonylag fiatalon vállaljanak gyermeket, azonban a karriert építő, képzett nők nagy része a gyermeknevelést nehéz és költséges vállalkozásnak tartja, amelyet évekkel későbbre halasztanak.

Japán népessége 2010-ben kezdett el meredeken csökkenni, miután egy évtizeden át stagnált a népesség száma. A demográfusok előrejelzései szerint 2065-re Japán népessége 30 százalékkal fog csökkenni, ha a jelenlegi tendencia folytatódik.

A legkiugróbb probléma a házasságkötések számának rekord mértékű csökkenése. A japán nők nagyon kevés házasságon kívüli gyermeket vállalnak, és a házasságkötést a harmincas, vagy negyvenes éveikre halasztják a karrier miatt.

A családalapítás helyett nagyon sokan inkább háziállatot tartanak. Kishida megjegyezte, hogy Japánban a születések száma 2022-ben 800 000 alá csökkent. Más gazdag nemzetekhez hasonlóan ez is munkaerőhiányt fog eredményezni, és

hosszú távon hiányozni fognak a társadalomból a fiatal adófizetők, akik fedezni tudják a nyugdíjak és az idősek egészségügyi ellátásának költségeit. Japán munkaképes korú lakossága tavaly 11 millióval csökkent, miközben a 65 év felettiek száma 14 millióval nőtt.

Japán mostanáig ellenállt annak, hogy a közelgő demográfiai katasztrófát tömeges bevándorlással kezelje, ahogyan a legtöbb ázsiai ország, azonban a szigetországban egyre többen állítják azt, hogy abban rejlik a megoldás.