Élesen bírálják európai parlamenti képviselők a szerb külügyminisztert, amiért a tárcavezető tárgyalt, és együttműködési tervről szóló megállapodást írt alá Szergej Lavrovval. Az orosz diplomácia vezetője és Nikola Selakovic New Yorkban látta el kézjegyével a konzultációs tervet. EP-képviselők szerint nem Moszkván keresztül vezet az út az Unióba, skandallum az aláírás az agresszorral.

Nem tetszik a Nyugatnak a szerb-orosz közös terv

A New York-i ENSZ közgyűlés alatt találkozott a szerb államvezetés és az orosz külügyminiszter. Szergej Lavrov tárgyalt Aleksandar Vucic szerb elnökkel, majd egy dokumentumot írt alá a szerb kollégájával, Nikola Selakovic-tyal. Ez Szerbia és Oroszország Külügyminisztériumának 2023-2024 közötti konzultációs terve.

A Nyugat már az ukrajnai háború kezdete óta komoly nyomásgyakorlást helyez Szerbiába, hogy csatlakozzon a Moszkva elleni szankciókhoz, s válasszon oldalt. Ennek részeként a német kancellár korábban Belgrádban szólította fel a szerbeket, hogy vezessenek be büntetőintézkedéseket, de azt Szerbia mindeddig elutasította, mondván tiszteletben tartja Ukrajna területi integritását, de mivel nem tagja az ország az EU-nak, ezért saját utat választva, nem szankciózik. Ebben a helyzetben a Kremllel aláírt legkevésbé fontos dokumentum is olajat jelenthet a tűzre Brüsszel és Belgrád viszonyában.

Ennek bizonyítéka, hogy az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője, Vladimir Bilcik úgy értékelte, hogy a Lavrov és Selakovic által aláírt terv „hatalmas csapást mért Szerbia EU felé vezető útjára”, míg az Európai Parlament koszovói jelentéstevője, Viola von Cramon „komoly botránynak” nevezte a dokumentumot.

This is a serious scandal. In the midst of raging war, @MFASerbia 🇷🇸 signs the plan on future collaboration with the 🇷🇺 aggressor.

Or maybe it’s just a signal for us to freeze the 🇪🇺 accession talks as entering the EU does not go through Moscow. https://t.co/XsYRcWKVnX

— Viola von Cramon 🇺🇦🇪🇺 (@ViolavonCramon) September 24, 2022

„Ez egy komoly botrány. A tomboló háború közepette a Szerb Köztársaság Külügyminisztériuma tervet ír alá a jövőbeni együttműködésről az orosz agresszorral. Vagy talán ez csak egy jelzés számunkra, hogy fagyasszuk be az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalásokat, mert az EU-ba való belépés nem Moszkván keresztül megy”

– írta von Cramon a Twitteren.

Az európai képviselőkhöz csatlakozott a pristinai miniszterelnök is. Albin Kurti koszovói kormányfő sietve megjegyezte, a megállapodás riadót kell jelentsen a nyugati, demokratikus országokban.

Az EU-ból érkező bírálatok miatt az amerikai útról hazatérő szerb külügyminiszter sajtótájékoztatót hívott össze Belgrádban, ahol elmondta: a most aláírt dokumentum csupán technikai jellegű, és 1996 óta rendszeresen szentesítik kézjegyükkel azt a felek. A terv a kétoldali kapcsolatokról szól.

„Nem látok semmi kivetnivalót a dokumentumban, ha csak nem azt, hogy egy újabb okot keressenek Szerbia megfegyelmezésére. Minden országgal konzultálunk, különösen azokkal, amelyek nem ismerik el Koszovó függetlenségét”

– mondta Selakovic.

1999 óta a legnagyobb a nemzetközi nyomás Szerbián

A szerb miniszterelnök is reagált a bírálatokra. Ana Brnabic úgy fogalmazott, hogy 1999 óta nem volt ekkora a nyomásgyakorlás Belgrádon, mint most. Szerinte a presszió a konzultációs terv aláírása miatt tovább nőtt, de kijelentette, hogy a dokumentum miatti negatív reakciók szükségtelenek, mert az jogilag nem kötelező érvényű, és semmi újdonság nem történt, 26 éve mindig aláírják.

„Ha bárki ránézett volna a tervre azok közül, akik kritizálják és támadják Szerbiát, és nyilatkozatokat tesznek hazánk ellen, akkor láthatták volna, hogy a hasonló tervektől eltérően ez nem említi sem a biztonsági szempontot, sem a katonai együttműködéssel kapcsolatos konzultációkat”

– húzta alá Brnabic.

A miniszterelnök hozzátette: az országra háruló nyomás miatt a Szerb Haladó Párt sok politikusa, s kormánytag azt szeretné, hogy Belgrád változtasson a politikáján, hogy csökkenjen, illetve megszűnjön a nyomás. Aleksandar Vucic köztársasági elnök viszont ragaszkodik ahhoz, hogy önálló politikát folytasson Szerbia, bármily nehéz is.