Lesújtó eredményt hozott egy közelmúltbeli felmérés, amely arra kereste a választ, hogy milyen képességekkel rendelkeznek az iskolások. Kiderült, hogy a mostani negyedikes diákok sokkal rosszabbul teljesítenek, mint a tíz évvel ezelőtt vizsgált gyerekek. Szembetűnő, hogy a migráns hátterű diákok a kötelező minimumot sem érik el.

Egy tanulmány szerint a németországi negyedikeseknél egyre több a helyesírási, olvasási és matematikai probléma, és jelentősen lemaradtak a tíz évvel ezelőtti negyedikesekhez képest. A felmérés eredményeit a Német Szövetségi Köztársaság tartományainak oktatási és kulturális miniszterei vitatták meg egy konferencián. 2021 áprilisa és augusztusa között Németország-szerte több mint ezer iskolában 27 000 negyedikes tanulót vizsgáltak – olvasás, szövegértés, helyesírás és matematika terén.

Az eredmény lesújtó, hiszen mindenhol romlott a diákok teljesítménye a legutóbbi, 5 és 10 évvel ezelőtt felmérésekhez képest. Különösen szembetűnő ez a helyesírás terén: a negyedikesek kevesebb, mint fele, csak 44 százaléka érte el az oktatási tárcák által kijelölt átlagos eredményt. Vagyis, a diákok több mint fele átlagon aluli teljesítményt tudott felmutatni a helyesírás terén.

30 százalékuk ráadásul a minimum elvárható szintet sem tudta elérni a felmérésen, azaz majdnem minden harmadik általános iskolás negyedik osztályos tanuló annyi helyesírási hibát vét, hogy nem éri el a meghatározott minimumkövetelményeket sem. Olvasásból, hallás utáni szövegértésből és matematikából körülbelül minden ötödik diák nem érte el a minimumkövetelményeket.

FORRÁS: IQB

A tartományok oktatási miniszterei szerint egyértelműen a koronavírus-járvány okozta a diákok teljesítményének drasztikus visszaesését, mert az online oktatás nyilvánvalóan nem vált be. A felmérést végző és kiértékelő Oktatási Minőségfejlesztési Intézet (IQB) szerint ugyanakkor nem lehet kizárólag a világjárványt okolni a rendkívül siralmas eredményekért. A szakértők szerint a pandémia mellett a tanulói összetétel változásai, az új iskolai követelmények és az iskolák szervezeti változásai is lehetséges okokként szerepelnek. Ez burkoltan azt jelenti, hogy az oktatási reformok nem váltak be Németországban, hanem csak súlyosbították az egyébként is fennálló problémákat.

A tanulmány nemcsak azt erősíti meg, hogy az iskolai teljesítmény erősen függ attól, hogy ki milyen családban él, hanem azt is hogy a kulturális és anyagi háttér is fontos befolyásoló tényező egy gyerek tanulmányi képességeinél. A jelentés arra is rámutat, hogy

a legnagyobb teljesítménycsökkenést szinte minden iskolában a külföldön született tanulóknál regisztrálták, vagyis a bevándorló hátterű gyerekeknek akad a legtöbb problémája a tanulással.

A Német Pedagógusszövetség elnöke, Heinz-Peter Meidinger szerint a tanulmány „siralmas bizonyítványt” állít ki Németország oktatáspolitikájáról. Úgy véli, hogy az eredmények azért is aggasztóak, mert a további tanulmányi sikerek alapjait már az általános iskolában lerakják a gyerekek. Ha ez az alap nincs meg, akkor a további tanulmányokban sem lesznek képesek jó teljesítményt felmutatni.