Feltételekkel, de létrehozná a Szerb Községek Közösségét a koszovói kormány
A pristinai miniszterelnök hat feltételt szabott ahhoz, hogy végre megalakuljon a brüsszeli egyezmény által jóváhagyott Szerb Községek Közössége. Albin Kurti szerint azonban az csak akkor jöhet létre, ha része lesz Szerbia és Koszovó végleges megoldásának, valamint nem rendelkezhet konkrét végrehajtó hatalmi hatáskörökkel sem. A szerb parlamentben eközben pénteken folytatták a vitát a Belgrád-Pristina párbeszédről szóló jelentésről.
Íme a hat feltétel
A brüsszeli egyezmény 2013-as aláírása óta várat magára a Szerb Községek Közösségének létrehozása Koszovóban. A pristinai vezetés eddig kategorikusan elutasította annak létrehozását, mondván az nincs összhangban az ország alkotmányával. Az elmúlt időszakban azonban komoly nyugati nyomásgyakorlásnak volt kitéve Albin Kurti és kabinetje. Úgy látszik, ez meghozta a gyümölcsét, mert a pristinai parlament csütörtöki ülésén a kormányfő már nem arról beszélt, hogy nem lehet megalakítani a Szerb Községek Közösségét, hanem a feltételeket sorolta, amelyek ahhoz kellenek.
A Kurti által ismertetett első feltétel az, hogy a Közösségnek összhangban kell lennie Koszovó alkotmányával, a második pedig az, hogy az többnemzetiségű kell legyen. Emellett a pristinai vezető azt is elvárja, hogy megváltoztassák annak nevét, illetve nem rendelkezhet semmilyen állami vagy végrehajtói hatalommal. A miniszterelnök beszédében kiemelte, a Közösséget csakis az alkotmánnyal és a helyi önkormányzatokkal összhangban szabad létrehozni, s ezen jogok nem csak a Koszovóban élő szerbeket, hanem a Szerbiában élő albánokat is meg kell, hogy illessék. Ennek értelmében Albin Kurti szerint, ami jár a koszovói szerbeknek, az jár a Szerbiában az albánoknak.
A pristinai miniszterelnök emellett előfeltételként fogalmazta meg azt is, hogy Belgrád szüntesse meg az általa fenntartott, s Kurti szerint illegális intézményrendszerét Koszovóban, de a szerbek ne ellenkezzenek az ellen sem, hogy Pristina az Európai Unió tagja legyen.
Az ötödik, s talán a legnehezebben teljesíthető feltétel, hogy a Szerb Községek Közösségének megalakítása a két fél teljeskörű, végső megállapodásának része legyen, s csak azután jöhet létre, ha Belgrád és Pristina is elismeri a másik függetlenségét.
Albin Kurti felhívást is intézett Aleksandar Vucic szerb államfőhöz, hogy vonja vissza a levelét, amelyben arra szólított fel, hogy az országok ne támogassák Koszovó uniós csatlakozását.
A pristinai képviselőházban elhangzott beszédében a kormányfő Josep Borrellhez, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez is intézett egy felhívást. Az uniós politikust arra szólította fel, hogy gyakoribbak legyenek a Belgrád és Pristina között szervezett találkozók Brüsszelben, ezáltal könnyebben és gyorsabban létrejöhet a két fél közt a végső megállapodás – szögezte le Albin Kurti.
Belgrádban folytatódott a parlament ülése Koszovóról
Közben Szerbiában folytatódott a vita a Belgrád és Pristina viszonyáról szóló jelentésről. A csütörtöki parlamenti vitanapon Aleksandar Vucic elnök és az ellenzék közt többször hangos szópárbaj, vita alakult ki. A hatalmi koalíció és az elnök a német-francia javaslat esetleges elutasításának veszélyeit ecsetelte, míg az ellenzék szerint a kormány odaadta Koszovót. A heves szóváltás pénteken is folytatódott.
View this post on Instagram
Mint arról a V4NA is beszámolt az idén januárban az ötök (az USA, Franciaország, Németország, Olaszország, EU) képviselői Szerbiába látogattak. Tárgyalásukat felidézve a vita első napján Vucic elmondta, a nyugati politikusok azzal az üzenettel érkeztek, hogy nem akarnak újabb konfliktust Európában, ehhez azonban Szerbiának meg kell kezdenie a munkát a francia-német javaslat elfogadásán.
View this post on Instagram
Ha ez nem történik meg, az országnak súlyos következményekkel kell szembenéznie. Az ötök képviselői azt mondták, ha Szerbia nem enged, az az uniós integrációs tárgyalási folyamat leállítását, a további nyugati befektetések megállítását és a már meglévők visszavonását jelenti, emellett Belgrádnak számolnia kell minden további intézkedéssel, melyet azokkal szemben alkalmaznak, akik nem hangolják össze politikájukat az EU-éval.
A javaslat tartalmára vonatkozóan Vucic azt mondta, ami korábban a sajtóban már kiszivárgott, jórészt igaz. Az egyik legfontosabb pont, hogy Szerbia nem akadályozza Koszovó felvételét a nemzetközi szervezetekbe – „ellenkezünk vagy sem, nekik többségük lesz”
– fogalmazott.
Az ellenzéki képviselők kritikáira az ülés pénteki napján Aleksandar Vucic megismételte korábbi álláspontját, miszerint a jelenlegi geopolitikai körülmények nem kedveznek Szerbiának Koszovóval kapcsolatban.
„Azt mondják, hogy már 10 éve csak tárgyalok Koszovóról, ha nem lenne a dialógus, már el kellett volna ismernünk Koszovó függetlenségét. Ez az Önök politikája? A körülmények nem kedveznek nekünk, nem vagyok híve a befagyasztott konfliktusoknak, sőt inkább ellene vagyok”
– mondta a köztársasági elnök.
A csütörtök reggel óta tartó parlamenti ülésen szóba került az is, hogy Szerbia még mindig nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen. Felszólalásában a szerb államfő ugyanakkor megjegyezte, habár nincs attól elragadtatva, de lehet, hogy a végén mégis változik a helyzet, s Belgrádnak büntetőintézkedéseket kell bevezetni Moszkvával szemben.
Erre a kijelentésre pénteken reagált a hivatalos Kreml is. Dmitrij Peszkov szóvivő úgy fogalmazott: Oroszország megérti, hogy Szerbia vezetésére példátlan nyugati nyomás nehezedik, és nagyra értékeli Aleksandar Vucic szerb elnök álláspontját, s abban reménykedik a két ország közötti kapcsolatok továbbra is felfelé ívelnek majd.
„Teljesen értjük azt, hogy mekkora a nyugat nyomása Szerbián, s annak vezetésén. Látjuk azt is, hogy mekkora ára van ennek, s milyen erőfeszítéseket igényel, hogy ellenálljanak”
– idézi a szerb közmédia Peszkovot.