Szeptember elsejétől nem léphetnek a szerb állampolgárok a Belgrád által kiadott dokumentumaikkal Koszovóra, a pristinai kormány nem enged ebből. Albin Kurti továbbra is háborúval ijesztget, miközben a Nyugat előrelépést szeretne a két fél párbeszédében.

Pristina tántoríthatatlan

Albin Kurti nem áll el az ötletétől, a reciprocitás elve alapján nem akarja elfogadni a szerb dokumentumokat és rendszámtáblákat szeptember elsejétől. A pristinai kormányfő ezúttal szerb nyelven adott tájékoztatást a terveiről. Mint mondta hazugság, hogy elveszik a szerbek papírjait, csak mellé adnak egy koszovói felségjelzésű iratot, amely ingyenes lesz.

kép: Facebook

A miniszterelnök több nyugati lapnak is elmondta már, hogy esély van a harcok kiújulására Koszovó északi részén. Ezúttal a Reutersnak nyilatkozott. Kiemelte: fokozódhat a feszültség a területen, és egyben egy esetleges újabb konfliktusra figyelmeztetett. Hozzátette: Pristina kész megvédeni magát.

„Nem zárhatjuk ki, hogy Belgrád agresszív politikája, így vagy úgy, Koszovó elleni támadást hozhat. Óvatosak vagyunk, de nem félünk” – mondta.

Szerbia békét és stabilitást akar

Belgrád szerint Kurti folytatja a provokációit, s háborúval fenyegetőzik. Petar Petkovic a szerb kormány koszovó-ügyi irodájának vezetője azt mondta:

Szerbia, élén az elnökével folytatja a felelősségteljes politikáját, melynek célja, hogy megőrizze a békét és a stabilitást Koszovóban, valamint az egész Nyugat-Balkánon. Mint Petkovic fogalmazott: kétségtelen, hogy Albin Kurti legújabb nyilatkozataival azt mutatja, hogy háborút akar, nem pedig párbeszédet és megegyezést.

Hozzátette: ha Kurti nyilvánosan megerősíti, hogy a Szerb Községek Közösségét (szerb autonómia Koszovóban) soha nem hozza létre, és hogy a szerbeknek el kell fogadniuk az egyoldalú és erőszakos döntéseket a rendszámokkal és személyi igazolványokkal kapcsolatban, akkor mindenki számára világos, hogy a pristinai kormányfő konfliktust akar.

Nyugati nyomásra oldódhat a feszültség

Közben szerb sajtóértesülések szerint annak ellenére, hogy az albánok nem hajlandók a reciprocitás elvéről tárgyalni, augusztus 18-án mégis előrelépés lehet a Belgrád-Pristina párbeszédben, úgy tudni, hogy közös deklarációt ír alá Brüsszelben Aleksandar Vucic szerb elnök és Albin Kurti a koszovói harcok során eltűnt személyek felkutatásáról.

Kép: Szerbia elnöke

A Nova hírportál információi szerint a szöveget már összehangolta a két fél, már csak az a kérdés, hogy mikor írják azt alá. Ha ez valóban megtörténik, az nagy előrelépés lehet az évek óta megrekedt dialógusban – szögezi le a lap.

Az eltűnt személyekről valóban folytak egyeztetések már több körben is korábban, de Pristinának mindig voltak megjegyzései a szöveggel kapcsolatban. Most azonban már csak aláírásra várnak a dokumentumok – nyomatékosította a Nova.rs-nak Veljko Odalovic, a szerb kormány eltűnt személyekkel foglalkozó bizottságának elnöke.

„Nem igazán tudom, hogy aláírják-e. Vucic elnök és Kurti közös nyilatkozatáról van szó, amely az eltűntek felkutatásának teljes folyamatát, annak mechanizmusát és támogatását rendezné” – mondja Odalovic.

A szerb politikus hozzátette: a deklaráció aláírása fontos lépés lenne, mert azt mutatná, hogy a felek felelősségteljesen állnak egy komoly gondhoz, amely még a háború örökségeként maradt rajtuk.

1621, a harcok során eltűnt személyről tudnak Koszovó területéről. Ebből a családok kérésére 570 eltűntet regisztráltak a szerbiai munkacsoportban. Odalovic elmondása szerint (a szerbeken kívül) vannak közöttük albánok, romák és más nemzetiségűek is, akiket náluk regisztráltak. A pristinai vezetés pedig további mintegy 1000 eltűnt albánt tart nyilván.