Franciaországi parlamenti választások: kevesebben szavaznak, mint öt éve

Franciaországi parlamenti választások: kevesebben szavaznak, mint öt éve

A várakozásoknak megfelelően kisebb az érdeklődés a parlamenti választások iránt, mint 2017-ben, legalább is a belügyminisztérium adatai szerint 12 óráig csupán a szavazásra jogosultak kevesebb, mint 20 százaléka járult az urnák elé.

NAGYVILÁG POLITIKA 2022. JÚNIUS 12. 13:31

2022. június 12-én és 19-én tartják Franciaországban a parlamenti választások két fordulóját, mely során eldől, hogy melyik párt hány képviselőt juttathat a parlamentbe és ki kerül többségbe az országházban. A francia választási rendszer értelmében az a képviselőjelölt, aki az első fordulóban eléri a 25 százalékot, automatikusan bekerül a parlamentbe, míg azok, akik legalább ennek a felét, azaz 12,5 százalékot kapnak, az egy hét múlva tartandó második fordulóba jutnak.

Az időeltolódás miatt a tengerentúli területeken már június 11-én, szombaton párizsi idő szerint délben megnyitottak a szavazóhelyiségek, míg a franciaországi irodák vasárnap reggel 8 órától várták a választókat. Országszerte csaknem 48 millió szavazót vártak az urnáknál, az Alsóház 577 mandátumáért közel 6300 politikus száll ringbe. A Le Figaro értesülései szerint ez 20 százalékkal kevesebb, mint 2017-ben, ami elsősorban a baloldali koalíciónak köszönhető. A szavazóhelyiségek 18 óráig tartanak nyitva, a nagyobb városokban pedig 20 óráig lehet leadni a voksokat.

A szervezők alacsonyabb részvételre számítanak, mint a legutóbbi, 2017-es választások alkalmával, ami Új-Kaledónia esetében be is igazolódott, a választási bizottság által közzétett adatok szerint ugyanis 17 órakor mindössze 24,53 százalék volt, ami több mint 6 százalékkal kevesebb, mint a 2017-es 30,68 százalék.

Ami Franciaország európai térségét illeti, a délelőtt folyamán egyre több vezető politikus és miniszter járult az urnákhoz, a baloldali koalíciót összefogó Jean-Luc Mélenchon az elsők között, reggel 9 óra környékén szavazott az ország második legnagyobb városában, Marseille-ben.

A pár hete kinevezett miniszterelnök, Élisabeth Borne Calvados megye Vire nevű településén adta le voksát, majd visszament a fővárosba.

Gérald Darmanin belügyminiszter állandó lakóhelyén, az ország északi részén lévő Tourcoing városában járult az urnához.

Az egyik legnépszerűbb jobboldali politikus, Macron legfőbb riválisa, Marine Le Pen Pas-de-Calais megye Hénin-Beaumont nevű településén szavazott.

Az Ifop közvéleménykutató intézet június 10-én közzétett felmérése szerint Emmanuel Macron államfő korántsem dőlhet hátra, mivel egyáltalán nem biztos, hogy sikerül megszerezni a parlamenti többséghez szükséges 289 mandátumot. A megkérdezettek válaszai alapján a baloldali koalíció és a kormánypárt fej fej mellett állt pár nappal a választások előtt, míg Macron pártjára a válaszadók 26 százaléka voksolna, addig a Jean-Luc Mélenchon által vezetett Nupes nevű koalíció 26,5 százalékot kapna.

A részeredményekre még várni kell, de annyit már most tudni lehet, a belügyminisztérium által a Twitteren közzétett adatokból, hogy a részvételi arány 0,8 százalékkal alacsonyabb, mint öt évvel ezelőtt, mindössze 18,43 százalékos, szemben a 2017-es 19,24 százalékkal.

A BFMTV adatai szerint a legmagasabb részvételi arány Lot, Cantal és Jura megyékben volt 27,8, 26,35 és 25,69 százalékkal, míg a fővárossal szomszédos Seine-Saint-Denis és Val-de-Marne megyében mentek el a legkevesebben szavazni, előbbiben 10 százalék alatti, mindössze 9,85 százalék volt a részvételi arány, utóbbiban ennél valamivel magasabb, 12,12 százalék. Párizsban szintén rendkívül kevesen mentek el szavazni, délig csupán a választópolgárok 12,26 százaléka adta le voksát.

 

NAGYVILÁG POLITIKA

Címkék:

france, general elections, participation, survey