Referendumot tartanak az alkotmány módosításáról a balkáni országban. A cél, hogy függetlenebb legyen az igazságszolgáltatás és a bíróságok. Az Európai Unió előszobájában rostokló Szerbiától Brüsszel elvárja, hogy lépéseket tegyen a jogállamiság irányába.

Támogatja-e a Szerb Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló aktus megerősítését? Erre a kérdésre kell választ adniuk a szerb állampolgároknak vasárnap, január 16-án. Igennel vagy nemmel szavazhat a felnőtt lakosság reggel 7 és este 8 között. A szavazás mindenképp érvényes lesz, hiszen elenyésző szavazat is elegendő az alkotmány módosítához, nincs érvényességi küszöb.

A szerbiai parlament korábban – még november végén – fogadta el az alkotmánymódosítás szövegét. A változtatás kizárólag az igazságügy működésére, a tisztségviselők megválasztásának módjára vonatkozik. Ha sikeres lesz a népszavazás, akkor a bírákat és az államügyészt független szakmai testületek választják meg.

A szerbiai törvények értelmében az alkotmány módosításához a köztársasági parlamentben kétharmados többségre van szükség, de az állampolgárok szava a végső. Ezért kell most népszavazást tartani. A módosítás értelmében a parlament, a politika kivonul az igazságügyi tisztségviselők megválasztásának folyamatából. Jelen pillanatban a bírák és az ügyészek esetében egy részüket a Legfelsőbb Bírói Tanács és az Államügyészi Tanács, a nagyobb részüket pedig a parlament választja meg. Az alkotmánymódosítást követően a parlamentnek semmilyen hatásköre nem lesz a bírák és az államügyészek megválasztásának folyamatában. A politika kivonul a folyamatból.

Az alkotmány módosítása európai uniós elvárás. Éppen ezért az elmúlt egy évben a Velencei Bizottsággal folyamatosan egyeztet a szerb kormány és a parlament. Szakértők szerint a módosításokat úgy alkották meg, hogy az összhangban van az európai elvárásokkal.

Gyorsítanák az európai integrációt

Korhecz Tamás szerbiai alkotmánybíró a szabadkai Pannon Televíziónak adott interjújában azt mondta: az ország az alkotmánymódosítással egy komoly lépést tesz annak érdekében, hogy a korábbi hiányosságokat orvosolja, amelyekre a Velencei Bizottság mutatott rá.

Korhecz szerint a sikeres referendummal Szerbia felgyorsítaná az európai integrációt. A csatlakozási folyamatban az egyik legnagyobb hiányosságot a jogállamisági problémák jelentik az országban – tette hozzá. Aláhúzta: a jogállamiság alapja a független bírói hatalom. Az alkotmánybíró szerint ugyanakkor fontos, hogy a módosítást követően a gyakorlatban is működjön a jogállamiság.

A szerb kormánypártok arra buzdítják az embereket, hogy vegyenek részt a népszavazáson. Aleksandar Vučić államfő szerint ez nem pártpolitikai kérdés, Szerbia jövőjéről van szó. A köztársasági elnök szerint a tét az ország uniós útjának folytatása.

Elhúzódó folyamat

Szerbia uniós csatlakozásának folyamata egyébként több mint egy évtizede húzódik – az ország még 2009 decemberében nyújtotta be kérelmét, 2012-ben kapta meg a tagjelölti státuszt. Eredetileg 35 csatlakozási fejezetet határoztak meg, melyeket azóta – az új módszertan bevezetésével –, klaszterekbe osztottak. A módosított metodológia célja, hogy lendületet adjon a csatlakozási folyamatnak, és a reformok megvalósításának.

A Szerbiáról szóló uniós országjelentések évek óta nem mutatnak jelentős előrehaladást. A legutóbbi, októberben kiadott dokumentum szerint az ország 2,8-as átlagosztályzatot ért el az 5-ig terjedő skálán. A legtöbb kritikát továbbra is a jogállamiság és a sajtószabadság hiánya, a Parlamentben és az élet más területein is érezhető negatív retorika és gyűlöletbeszéd kapja. Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos szerint Szerbiának lépéseket kell tennie a jogállamiság, a korrupció elleni harc és a média szabadsága terén, és feltétlenül normalizálnia kell a kapcsolatát Koszovóval. Ugyanakkor pozitív, hogy decemberben megnyitották a zöld menetrenddel és a fenntartható összeköttetésekkel kapcsolatos negyedik témakört. Ennek kapcsán Deli Andor, szerbiai származású, fideszes EP-képviselő úgy reagált, megtérülni látszik a Szerbia kormánya által befektetett munka. „Új lendületet kaphat az ország uniós csatlakozási folyamata, ez pedig Szerbia minden polgára számára kiemelten fontos” – tette hozzá a képviselő.

Ana Brnabić szerb miniszterelnök szerint nagy eredmény, hogy a járvány ellenére is sikerült Szerbiának klasztert nyitnia. „Óriási motiváció ez nekünk, jelentős hátszél, melynek köszönhetően további erőfeszítéseket tehetünk, hogy 2022-ben még nagyobb eredményeket érjünk el, és fejezeteket, klasztereket nyissunk meg” – nyilatkozta a kormányfő. Az alkotmánymódosítással kapcsolatos referendumról pedig ezt mondta: „Ez nem politikai kérdés, hanem a kérdések kérdése. Az egyik oldalon az igazságszolgáltatás függetlensége és az európai intergráció mellett elkötelezettek lesznek, a másikon pedig azok, akik szerint a bíróságnak nem kell függetlennek lennie.”

Magyarország Szerbia egyik legfontosabb támogatója a csatlakozási folyamatban – Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrégiben például úgy fogalmazott: „Ha rajtunk múlna, Szerbia már tegnap az Európai Unió tagjává vált volna”. A brüsszeli bővítésszkeptikusok azonban továbbra is ellenzik az ország integrációját – érvelésük szerint Szerbia csak költségeket jelentene az Európai Uniónak, elsősorban a gazdag tagországoknak, lényegi hasznot azonban nem hozna.