A harcok további kiszélesedésétől tartanak a balkáni államfők. Zoran Milanovic ismét kritikával illette a zágrábi kormányt, amiért a kabinet úgy döntött, helikopterekkel segíti a kijevi vezetést. A szerb államfő pedig a Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni elfogatóparancs kapcsán szólalt meg. Aleksandar Vucic azt mondta, a döntésnek rossz következményei lesznek, és ez a határozat is azt bizonyítja, hogy nincs meg az akarat a békés rendezésre.

Milanovic: „Ez tömeges mészárláshoz vezet”

A horvát köztársasági elnök szerint az, hogy országa katonai felszerelésekkel segíti Ukrajnát, nem vezethet máshova, csak meghosszabbítja a háborút, és egyre nagyobb vérontást okoz. Zoran Milanovic ezt annak kapcsán jelentette ki, hogy a zágrábi kormány úgy döntött, helikopterekkel segíti Kijevet.

kép: Horvátország elnöke

„Az, hogy helikoptereket küldünk, nem vezet máshova, csak tömeges mészárláshoz és halálhoz, a harcok elhúzódásához”

– fogalmazott a politikus.

Hozzátette: Horvátország számára nem jelent gondot a helikopterek elküldése, az állomány ugyanis bőven lefedi az ország és a katonaság szükségleteit. Milanovic egyúttal emlékeztetett: a felszerelések kapcsán dönthet a kormány, de az emberállományról nem. Azzal kapcsolatban ugyanis csak a köztársasági elnök, mint a katonaság főparancsnoka hozhat döntést.

Vucic: „Emberéletekben mérhető következményekkel kell számolni”

Az ukrajnai harcok elhúzódásától tart a szomszédos Szerbia államfője is. Aleksandar Vucic a Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni elfogatóparancs kapcsán fejtette ki véleményét. Azt mondta, egyértelmű, hogy a nyugat célja, hogy megnehezítsék Putyin számára a kommunikációt, hogy mindenki számára, aki kapcsolatba kerülne vele, világos legyen, hogy Putyin egy háborús bűnös.

kép: Facebook

Ugyanakkor szerinte ez egy olyan döntés, mely súlyos politikai következményeket vonhat maga után, olyanokat, amelyek emberéletekben lesznek mérhetők.

„Ez a határozat is azt bizonyítja, hogy nincs meg az akarat a békés rendezésre” – fogalmazott.

Feltette a kérdést: mindezek után kivel lehet majd a békéről tárgyalni, vagy létezik-e még egyáltalán ilyen szándék.

A szerb államfő egyúttal arra is reagált, hogy a Putyin ellen irányuló nyugati nyomásgyakorlást sokan párhuzamba vonják a volt szerb elnök, Slobodan Milosevic esetével. Vucic szerint ez a párhuzam nem helyén való, Milosevic ugyanis egy kis ország vezetője volt, Putyin azonban egy nagyhatalom élén áll.

Vucic hozzátette: „Bárki komolyan azt hiszi, hogy legyőzhető Oroszország egy hónap, három hónap vagy egy év alatt?”

Annak kapcsán, hogy mit tenne, ha Putyin Szerbiában bukkanna fel, Vucic azt mondta, lényegtelen a kérdés, hiszen amíg folynak a harcok, addig Putyin nem megy Szerbiába.

Hozzátette: „Én azokat se tartóztattam le, akiknek kiadatását a Hágai Nemzetközi Törvényszék követelte, pedig az nem a Nemzetközi Büntetőbíróság”.

Szerbia egyébként aláírta a Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozásáról rendelkező Római Statútumot, mely kiadatási és letartóztatási kötelezettséget ró az aláíró államokra. Vagyis amennyiben Putyin mégiscsak belépne Szerbia területére, kötelesek letartóztatni őt, hogy utána bíróság elé állítsák.

A szerb államfő azonban nyomatékosította: „Fontosabb dolgunk is van jelenleg, mint ezzel foglalkozni”.