Kiszivárgott dokumentumok szerint a Twitter és a Facebook vezetői rendszeresen találkoztak az amerikai belbiztonsági tárcával, ahol megvitatták, hogy milyen vélemények jelenhetnek meg a platformokon, és melyeket kell letiltani.

Az információk kiszivárogtatással, valamint Eric Schmitt államügyész egyik keresete miatt kerültek nyilvánosságra. A dokumentumok bizonyítják, hogy az amerikai kormány és a nagyvállalatok együttműködtek a szabad véleménynyilvánítás elnyomása érdekében.

Az anyag szerint az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) a koronavírus-járvány eredete, a vakcinák hatékonysága, a faji igazságosság, az Egyesült Államok afganisztáni kivonulása és az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatásról szóló témákban kérte a közösségi média platformokat, hogy vegyék célba a tartalmakat.

A közösségi média és a kormányzati képviselők közötti találkozókon részt vett többek között Kate Starbird, informatikus és baloldali professzor, aki a választásokkal kapcsolatos dezinformációval foglalkozó Election Integrity Partnership civil szervezetet vezeti.

Júniusban a DHS tanácsadó bizottsága egy jelentést készített az Egyesült Államok Kiberbiztonsági és Infrastrukturális Ügynökségének (CISA), amelyben azért bírálták a CISA-t, mert nem vállal elég nagy szerepet az információs ökoszisztéma alakításában. A jelentés felszólította az ügynökséget, hogy szorosan kövesse nyomon a különböző méretű közösségi médiaplatformokat, a mainstream médiát, a televíziós híreket, a beszélgetős rádióműsorokat és más online forrásokat. Azzal érveltek, hogy az ügynökségnek lépéseket kell tennie a hamis és félrevezető információk terjedésének megállítására, különös tekintettel azokra az információkra, amelyek aláássák a kulcsfontosságú demokratikus intézményeket, például a bíróságokat.

Már korábban is volt példa arra, hogy a szövetségi kormány és a demokrata párt a „félretájékoztatás” elkerülése érdekében cenzúrázásra kényszerítette a közösségi médiát. A 2020-as választásokat megelőzően létrehoztak egy olyan rendszert, amelyben állami szervek – köztük a Belbiztonsági Minisztérium és a Külügyminisztérium – megjelölhették azokat a bejegyzéséket, amelyeket a platformoknak el kellett hallgattatniuk vagy korlátozniuk kellett. Ezek általában olyan hírek voltak, amelyek tartalmát nem tartották megfelelőnek az állami szervek.

Ezzel a módszerrel a 2020-as amerikai kampány során célba vett hírügynökségek közé tartozott többek között a Breitbart News, a Fox News, a The New York Post és az Epoch Times is, valamint a prominens konzervatív személyiségek közösségi média felületei.