2011-től kezdve az volt a célja az adatok rögzítésének, hogy kiderítsék, vajon a származás lehet-e az egyik oka annak, hogy egyre több a fiatal bűnöző. A statisztika megszüntetése egyfajta beismerés is lehet a berlini vezetés részéről.

A berlini rendőrség 2011 óta tartja nyilván, hogy a német útlevéllel rendelkező, legfeljebb 21 éves gyanúsítottaknak van-e migrációs hátterük – pontosabban azóta tartották számon. Augusztus óta azonban már nem rögzítik ezt a statisztikai a német fővárosban. Mindez egy komoly problémát is feltár: az elmúlt évek adatai szerint a súlyos bűncselekmények – például gyilkosság, emberölés, szexuális erőszak vagy erőszakos bűncselekmények – miatt letartóztatottak csaknem háromnegyede bevándorlócsaládból származott. A vörös-piros-zöld szenátus belügyi adminisztrációja már július végén titokban elrendelte a statisztika leállítását.

2011-től kezdve az volt a célja az adatok rögzítésének, hogy kiderítsék, vajon a származás lehet-e az egyik oka annak, hogy egyre több a fiatal bűnöző. A statisztika megszüntetése egyfajta beismerés is lehet a berlini vezetés részéről.

A baloldali városvezetés korábban azt is felvetette, hogy az iskolákra vonatkozó adatokat is elérhetetlenné teszi. Berlinben hét középiskolában a legutóbbi állapot szerint a tanulók több mint 90 százaléka, tizenháromban több mint 80 százaléka, további 30 iskolában pedig a tanulók több mint 50 százaléka nem német anyanyelvű migráns. A 30 legsikeresebb berlini középiskola közül csupán 1 olyan van, amelyben a tanulók több mint 80 százaléka nem német anyanyelvű.

Sok szülő, köztük migráns származásúak is megpróbálják más iskolába adni gyermeküket, ezért jellemzően elköltöznek Neukölln, Wedding, Kreuzberg, illetve Gesundbrunnen kerületekből. A berlini vezetés éppen ezt a jelenséget akarta megakadályozni azzal, hogy eltörli az ide vonatkozó statisztikát.

Ráadásul ez a technokrata elképzelés, mely szerint az iskolákban titokban lehet tartani a nem német származású tanulók arányát, kellemetlenül érinti mind az érintett tanulókat és azok szüleit, mind az iskolákat, mert ez a beismerése annak, hogy nem lehet feloldani az iskolai teljesítmény és a társadalmi háttér közötti kapcsolatot.

Ahogy arról a V4NA korábban beszámolt, 2021-ben 20 százalékkal több külföldit honosítottak Németországban, mint az előző évben. Ez azt jelenti, hogy tavaly mintegy 131 600 külföldi kapta meg a német állampolgárságot – derül ki a szövetségi statisztikai hivatal adataiból. Ezek közül a legtöbben Szíriából érkeztek, de törököket, afgánokat és románokat is nagy számban honosított a német szövetségi kormány.

Im Jahr 2021 wurden rund 131 600 Ausländerinnen und Ausländer in Deutschland eingebürgert. Das waren rund 20 % mehr als im Vorjahr. Dieser Anstieg ist gut zur Hälfte auf die hohe Zahl an #Einbürgerungen von Syrerinnen und Syrern zurückzuführen. Mehr dazu: https://t.co/ggD5kobE0i pic.twitter.com/308gTB0wTd

— Statistisches Bundesamt (@destatis) June 10, 2022

2015-ben és 2016-ban is rekordszámú migráns érkezett Németországba, a jelenlegi szabályok szerint pedig 6 év elteltével megkaphatják a német állampolgárságot – feltéve, ha teljesítenek néhány követelményt, például ha sikerül elsajátítaniuk az alapfokú német nyelvtudást. Emiatt 2022 végéig négyszer annyi szíriai élhet Németországban, mint 2021-ben.