A német oktatási rendszer zuhanórepülése évek óta tart: a minőség kárára vált az, hogy rengeteg bevándorló gyerek került az osztályokba, akik nem, vagy csak minimálisan tudnak németül. Ezt követően a koronavírus-járvány alatt bevezetett online oktatás olyan rosszul lett megszervezve, hogy sokan lemaradtak a tananyaggal. Az sem segít, hogy rengeteg tanár hiányzik az iskolákból.

Németország mintegy tízmillió tanulója hamarosan megkezdi az új tanévet. A szövetségi államokat azonban egyetlen fő kérdés foglalkoztatja: megmenthető-e még az iskolai oktatás? Egybehangzó szakvélemények szerint egyetlen tanévvel nem lehet helyrehozni az évek alatt fokozatosan összeomló rendszert.

Legutóbb a koronavírus-járvány rontott a helyzeten. Két tanévnyi online oktatáson vannak túl a német diákok, amit rettentő rosszul sikerült megszervezni. A rendszer annyira nem vált be, hogy rengeteg diáknak évismétlésre lenne szüksége, olyan súlyos lemaradásba került a tananyaggal.

Sokaknak különórára lenne szüksége, esetleg nyári oktatásra, csakhogy nincsen tanár, aki felzárkóztatná a tanulókat. Országszerte súlyos tanárhiánnyal küzdenek az intézmények, több ezer szakember hiányzik az osztálytermekből. Emiatt pedig sok iskolában el kellett törölni néhány tanórát, ami újabb kiesést jelentett a diákoknak.

Ezzel párhuzamosan az iskolai követelmények is drasztikusan lecsökkentek, ennek oka pedig az, hogy egyre több bevándorló család gyereke lett iskolakorú. Ezek a gyerekek egyáltalán nem, vagy csak minimálisan tudnak németül, ezért nehezebben is tanulják meg a kötelező anyagot. Sok iskolában többségbe kerültek a bevándorló családokból származó gyerekek a német anyanyelvűekkel szemben.

Ezekben az iskolákban romlott a legnagyobb mértékben az oktatás színvonala, erre világít rá egy felmérés, amely során 2021 áprilisa és augusztusa között országszerte több mint ezer iskolában 27 000 negyedikes tanulót vizsgáltak – olvasás, szövegértés, helyesírás és matematika terén. A jelentés rámutat, hogy a legnagyobb teljesítménycsökkenést szinte minden iskolában a külföldön született tanulóknál regisztrálták, vagyis a bevándorló hátterű gyerekeknek akad a legtöbb problémája a tanulással.

Az eredmény lesújtó, hiszen mindenhol romlott a diákok teljesítménye a legutóbbi felmérésekhez képest. Különösen szembetűnő ez a helyesírás terén: a negyedikesek kevesebb, mint fele, csak 44 százaléka érte el az oktatási tárcák által kijelölt átlagos eredményt. Vagyis, a diákok több mint fele átlagon aluli teljesítményt tudott felmutatni, de a többi tárgyból is rosszabbul teljesítettek, ez látható az alábbi táblázaton.

A következő táblázat pedig arra világít rá, hogy egyre többen nem érik el a minimumkövetelményeket sem, helyesírásból például a diákok 30 százaléka, de matematikából is csaknem 22 százalék.

A felmérést végző és kiértékelő Oktatási Minőségfejlesztési Intézet (IQB) szerint összességében elmondható, hogy az oktatási reformok nem csak hogy nem váltak be Németországban, hanem csak súlyosbították az egyébként is fennálló problémákat.