Óriási a tanárhiány, az iskoláknak megoldást kell találniuk a tanévkezdésig

Óriási a tanárhiány, az iskoláknak megoldást kell találniuk a tanévkezdésig

Annyi tanár hiányzik az iskolákból, hogy ősszel az is előfordulhat, hogy el kell halasztani néhány órát.

NAGYVILÁG 2022. AUGUSZTUS 4. 12:11

Bajorországban már a szünet első napjaiban megkongatták a vészharangot

Míg a bajor diákok és a legtöbb tanár számára néhány nappal ezelőtt megkezdődött a hosszú vakáció, az iskolák igazgatói nem dőlhetnek hátra a nyári szünet alatt. Terveket kell ugyanis kidolgozniuk arra vonatkozóan, hogy a nyári szünet után hogyan tudnak még félig-meddig rendszeresen tanórákat tartani a drámaian súlyosbodó tanárhiány ellenére. Alig néhány nappal a szünidő kezdete előtt tájékoztatták az iskolákat arról, hogy milyen súlyos a helyzet.

Florian Kohl, az Oktatási és Tudományos Szakszervezet (GEW) elnökhelyettese szerint a levél “egyszerűen azt bizonyítja, hogy a minisztériumnak már nem sikerül megfelelő forrásokat biztosítani az oktatási rendszer számára”. Az általános-és középiskoláknak, valamint a speciális iskoláknak mostantól csak azt kellene kínálniuk, “ami feltétlenül szükségesnek tűnik”. Ahogy Simone Fleischmann, a Bajor Pedagógusszövetség (BLLV) elnöke fogalmazott az egyik német hírportálnak: “Minden sokkal rosszabb, mint vártuk.”

Bajorországban évek óta komoly gondot okoz a tanárhiány. A tartományi kormány többször is megpróbálta sürgősségi intézkedésekkel pótolni a hiányosságokat. Például az általános iskolai tanárok jelentős részének két éven keresztül heti egy órával többet kellett tanítania és nem mindig kaptak túlórapénzt, az ígéretek szerint azokat később pótolják majd. A szakszervezetek arra figyelmeztetnek, hogy ősszel sztrájkok egész sorozata vár a diákokra és szüleikre. Alsó-Frankföldön az iskolák olyan hallgatók jelentkezését várják, akik pedagógusi pályán tanulnak,

vagy legalábbis pedagógiai vonatkozású tárgyat végeztek, valamint nyugdíjas pedagógusokét és olyanokét, akik már pedagógus diplomát szereztek.

Augsburg környékén is mintegy 50 osztályfőnök hiányzik az új tanévre. “Idén nem ússzuk meg fájdalmas megszorítások nélkül” – mondta Thomas Adleffet, a helyi oktatási hatóság igazgatója.

Berlin is évek óta súlyos gondoktól szenved

De nem csak Bajorországban, hanem egész Németországban komoly problémát okoz a tanárhiány. Berlinben körülbelül hétezer olyan pályakezdő van a harmincezer tanárból, akik még nem szerezték meg a tanári diplomát.

A tanárhiányt ugyanis olyan munkavállalókkal próbálják ellensúlyozni, akik még nem kapták kézhez a tanári diplomát, de van olyan szakosodásuk, amely egy iskolai tantárgyhoz rendelhető. Csakhogy ők még nem tudják teljeskörűen biztosítani a követelményrendszernek megfelelő elvárásokat, így jelentős minőségbeli romlás volt megfigyelhető az elmúlt időszakban a berlini oktatásban. Vélhetően ezért is indult meg egy elbocsátási hullám, amely tovább rontotta a helyzetet.

Tavaly ráadásul közel 700 tanár búcsúzott a fővárostól, hogy máshol vállaljon munkát, mivel Berlin nem teszi lehetővé tanárai számára a köztisztviselővé válást, míg más szövetségi államok igen. Mióta Brandenburg tartomány – melynek központjában található az attól közigazgatásilag elválasztott Berlin – köztisztviselővé tette tanárait, a főváros évente több száz tanárt veszít el.

Berlin egyébként 2018 óta nem tud megbirkózni a hatalmas tanárhiánnyal, holott évente körülbelül 900 pedagógust vagy “teljes tanári képesítéssel nem rendelkező tanárt” vettek fel. Egyes források szerint számos iskolaigazgató újradefiniálta a tanári pozíciókat, és logopédusokkal töltötték fel az üres helyeket.

Szakértők szerint évekbe is telhet a károk mérséklése

A német oktatási rendszer zuhanórepülése egyébként évek óta tart. A Német Pedagógusszövetség elnöke, Heinz-Peter Meidinger nemrég azzal vádolta a politikusokat, hogy veszélyeztetik egy “egész generáció” oktatási lehetőségeit a követelmények csökkentésével és a vizsgák megkönnyítésével. Ahogy arról már a V4NA is beszámolt korábban, a szövetségi államokat most egyetlen fő kérdés foglalkoztatja: megmenthető-e még az iskolai oktatás? Egybehangzó szakvélemények szerint egyetlen tanévvel nem lehet helyrehozni az évek alatt fokozatosan összeomló rendszert.

Legutóbb a koronavírus-járvány rontott a helyzeten. Két tanévnyi online oktatáson vannak túl a német diákok, amit rettentő rosszul sikerült megszervezni. A rendszer annyira nem vált be, hogy rengeteg diáknak évismétlésre lenne szüksége, olyan súlyos lemaradásba került a tananyaggal.

Sokaknak különórára lenne szüksége, esetleg nyári oktatásra, csakhogy nincsen tanár, aki felzárkóztatná a tanulókat. Országszerte súlyos tanárhiánnyal küzdenek az intézmények, több ezer szakember hiányzik az osztálytermekből. Emiatt pedig sok iskolában el kellett törölni néhány tanórát, ami újabb kiesést jelentett a diákoknak.

Lesújtó eredményeket hoznak a felmérések

Ezzel párhuzamosan az iskolai követelmények is drasztikusan lecsökkentek, ennek oka pedig az, hogy egyre több bevándorló család gyereke lett iskolakorú. Ezek a gyerekek egyáltalán nem, vagy csak minimálisan tudnak németül, ezért nehezebben is tanulják meg a kötelező anyagot. Sok iskolában többségbe kerültek a bevándorló családokból származó gyerekek a német anyanyelvűekkel szemben.

Ezekben az iskolákban romlott a legnagyobb mértékben az oktatás színvonala, erre világít rá egy felmérés, amely során 2021 áprilisa és augusztusa között országszerte több mint ezer iskolában 27 000 negyedikes tanulót vizsgáltak – olvasás, szövegértés, helyesírás és matematika terén. A jelentés rámutat, hogy a legnagyobb teljesítménycsökkenést szinte minden iskolában a külföldön született tanulóknál regisztrálták, vagyis a bevándorló hátterű gyerekeknek akad a legtöbb problémája a tanulással.

Az eredmény lesújtó, hiszen mindenhol romlott a diákok teljesítménye a legutóbbi felmérésekhez képest. Különösen szembetűnő ez a helyesírás terén: a negyedikesek kevesebb, mint fele, csak 44 százaléka érte el az oktatási tárcák által kijelölt átlagos eredményt. Vagyis, a diákok több mint fele átlagon aluli teljesítményt tudott felmutatni, de a többi tárgyból is rosszabbul teljesítettek, ez látható az alábbi táblázaton.

A következő táblázat pedig arra világít rá, hogy egyre többen nem érik el a minimumkövetelményeket sem, helyesírásból például a diákok 30 százaléka, de matematikából is csaknem 22 százalék.

A felmérést végző és kiértékelő Oktatási Minőségfejlesztési Intézet (IQB) szerint összességében elmondható, hogy az oktatási reformok nem csak hogy nem váltak be Németországban, hanem csak súlyosbították az egyébként is fennálló problémákat.

NAGYVILÁG

Címkék:

germany, school, teachers