Ohrid után elégedetlenek Belgrádban és Pristinában is. Vjosa Osmani, koszovói elnök már most, pár nappal az egyezség megkötése után azzal vádolta meg Szerbiát, hogy nem tartja be a megállapodásban foglaltakat, s büntetést kért a szerb félre. Aleksandar Vucic közben széleskörű politikai egyeztetésre hívta a szerb pártok képviselőit. Brüsszel az egymásra mutogatás helyett tettekre szólítja fel mindkét felet.

Kezdődik a régi nóta – ismét másképp értelmezi a megállapodást Koszovó és Szerbia

A koszovói köztársasági elnök szerint Szerbia már 24 órával a Belgrád és Pristina közötti ohridi megállapodás után bejelentette, hogy nem fogja tiszteletben tartani azt. Vjosa Osmani éppen ezért felszólította a nemzetközi közösséget, hogy gyakoroljanak nyomást Szerbiára, hogy az ország betartsa a saját maga által is vállalt kötelezettségeket, amelyekről a két fél még Brüsszelben egyezett meg, majd Észak-Macedóniában annak a végrehajtását is rögzítették.

„Úgy gondolom, hogy a nemzetközi közösségnek minden nyomását, s erőfeszítését Aleksandar Vucicra kell helyeznie” – mondta Osmani.

A pristinai államfő aláhúzta, hogy a két fél viszonyának normalizálásáról szóló egyezmény de facto Koszovó elismerését jelenti, ugyanis abban szó szerint megemlítik a szuverenitás, a területi integritás és a felek közötti egyenlőség tiszteletben tartásának elvét.

kép: Facebook

„Csak a hivatalos elismerés hiányzik, amelyet ő [Aleksandar Vucic] nem írt alá” – mondta Osmani.

A koszovói köztársasági elnök a Szabad Európa Rádió közlése szerint reményét fejezte ki, hogy a nemzetközi közösség megbünteti a szerb vezetést, amiért Vucic az ohridi találkozót követően többször is megismételte korábbi álláspontját, miszerint Szerbia hajlandó a megállapodás egyes pontjait végrehajtani, de semmiképp nem járul hozzá, hogy Koszovó az Egyesült Nemzetek Szervezete tagja lehessen.

kép: Szerbia elnöke

A koszovói elnök kiemelte: a szerb államfő ezekkel a nyilatkozataival megsérti a megállapodás azon pontját, amely kimondja, hogy Szerbia nem akadályozza meg Pristina csatlakozását a nemzetközi szervezetekhez.

Vjosa Osmani mellett korábban Albin Kurti miniszterelnök is úgy értékelte, hogy el kell ítélni Belgrádot, amiért nem volt hajlandó aláírni az európai javaslatot, s annak végrehajtását. Mint arról a V4NA korábban is beszámolt már, Aleksandar Vucic indoklása szerint azért nem volt hajlandó aláírni az egyezményt, mert mint mondta: Szerbia nem ismeri el Koszovót független államként, ő pedig egy nemzetközileg elismert ország vezetőjeként nem írhat alá megállapodást, egy el nem ismert terület képviselőjével.

Brüsszel vita helyett megvalósítást vár el Pristinától és Belgrádtól is

Josep Borrell, az EU kül- biztonságpolitikai főképviselője eközben Brüsszelben kijelentette, hogy hiábavaló minden olyan kísérlet, amely megkérdőjelezi a Belgrád és Pristina közötti ohridi megállapodást. Az uniós vezető szerint azt végre kell hajtani, és nincs helye válogatásnak.

At #EUCO, I will brief leaders on
– the historic agreement reached to supply 1M rounds of artillery to #Ukraine & boost #EUdefence industry manufacturing capacity
– Agreement on the path to normalisation of relations btwn Kosovo & Serbia, which now needs to be swiftly implemented pic.twitter.com/fQSzbe57mK

— Josep Borrell Fontelles (@JosepBorrellF) March 23, 2023

Borrell leszögezte: az EU szorosan figyelemmel fogja kísérni, hogy az egyezményben foglaltakat ki hajtja végre és ki nem.

„Azt tanácsolom nekik, hogy ne mutogassanak egymásra, hanem végezzék a dolgukat” – mondta.

A befagyasztott konfliktust választaná a jobboldali ellenzék

Szerbiában viszont úgy tűnik széleskörű konzultációba kezd az államelnök a Pristina és Belgrád közti megállapodásról. Aleksandar Vucic szerb elnök bejelentette, hogy meghívja a különböző pártok képviselőit, hogy tájékoztassa őket az európai terv részleteiről. A koalíciós partnerei elfogadják azt, de az ellenzék egy része nem csak a meghívást, de az egész tervet elutasítja.

A Dveri Mozgalom szerint például már az is szégyenteljes, hogy a dokumentumot nem a szerb parlamentben mutatták be, hanem Josep Borrell ismertette azt. A jobboldali ellenzéki párt úgy véli ennél a megállapodásnál még a befagyasztott konfliktus is jobb – szögezte le az Euronewsnak Ivan Kostic parlamenti képviselő.

„Engem csak a koszovói szerbek reakciója lep meg, például az ottani Szerb Lista képviselőié. De csodálkozom azon is, hogy az ismert szerb művészek, színészek és tudósok reakciója is elmarad. Senki nem beszél arról, ami Koszovóban történik, s hogy olyan könnyen beleegyeznek abba, hogy az elnök teljesen leépíti a szerb közvéleményt. Ma az emberek egyszerűen készek beletörődni abba, hogy egy jövőbeni időszakban az ország elveszíti területének 16 százalékát” – elemezte a helyzetet Kostic.

A Dveri szerint a megoldást az jelentheti, ha Vucic távozik a posztjáról, Koszovó pedig Szerbia része marad, azt viszont nem részletezi a párt Facebook-posztja, hogy utóbbit milyen megoldással próbálja meg elérni.

Ami pedig az úgynevezett Európa-párti ellenzéket illeti, a helyzet még ott sem teljesen tisztázott, a Demokrata Párt elutasítja a dokumentumot, és nem is tárgyalna Vucic-tyal. A Szabad Polgárok Mozgalma viszont egyértelműen kiáll az európai javaslat mellett, mert mint fogalmaznak, ebben a pillanatban nem lesz jobb.