Az Európai Unió azt kifogásolja, hogy a balkáni országban továbbra sem tudják megválasztani az Alkotmánybíróság hiányzó tagjait, így működésképtelen a testület. Brüsszelben emiatt akár teljesen le is állíthatják a csatlakozási folyamatot.

Brüsszel ismét fenyeget?

Nagy a veszélye, hogy teljesen leáll Montenegró európai uniós csatlakozási folyamata, ha nem sikerül újra működőképessé tenni az Alkotmánybíróságot – erről beszélt podgoricai látogatása alkalmával Tanja Fajon. Szlovénia külügyminisztere elmondta, szerinte komoly a fenyegetés, hogy szünet jöhet az integrációban, ha nem sikerül pótolni a testület hiányzó tagjait. A politikus szerint ez a jogállamiság, a demokrácia és a közelgő választások miatt is fontos lenne. A szlovén politikus hozzátette, várhatóan január 23-án tárgyalnak Brüsszelben az EU lehetséges intézkedéseiről.

Nakon uspješne decembarske posjete, zadovoljstvo mi je bilo ponovo ugostiti DPM 🇸🇮 @tfajon. Saglasili smo se da je izbor sudija Ustavnog suda ključan za nastavak demokratskih procesa i evropsku perspektivu 🇲🇪, kao i da fokus svih političkih subjekata mora biti na tome. 🇪🇺🤝🏻 pic.twitter.com/XqTc3mrEJf

— Dr Dritan Abazovic (@DritanAbazovic) January 15, 2023

Tanja Fajon egyébként a montenegrói miniszterelnökkel, valamint a köztársasági elnökkel is tárgyalt az országban tapasztalható politikai és alkotmányos krízisről, amelyről a V4NA korábban már beszámolt.

Dritan Abazovic montenegrói miniszterelnök ugyanakkor abbéli reményének adott hangot, hogy a bírákat január végén, de legkésőbb február elején megválaszthatja a parlament.

Időközben a montenegrói képviselőházban új eljárást indítottak az Alkotmánybíróság négy hiányzó bírójának megválasztására. A helyekre 27-en jelentkeztek. A bírákat a parlament választja meg kétharmados többséggel. Ez azt jelenti, hogy a már így is kérdéses parlamenti többség mellett az ellenzék egy részének is meg kell szavaznia a jelölteket.

A nyugat-balkáni ország Alkotmánybírósága múlt év szeptembere óta működésképtelen, mert a hét tagból csak hármat neveztek ki. Emiatt a testület nem dönthet alkotmányjogi fellebbezésekről, illetve nem fejezheti be a választási folyamatot sem. A montenegrói kormány is a parlament támogatása nélkül működik az országban. Ez így van már 2022 augusztusa óta. Akkor ugyanis bizalmi szavazáson a képviselők többsége megvonta a támogatását.

A nyugat kompromisszumos megoldást akar

Éppen ezért az Európai Unió, az Egyesült Államok és más nyugati hatalmak már hónapok óta azt kérik a montenegrói politikai tömörülésektől, hogy állapodjanak meg az intézmények, elsősorban az Alkotmánybíróság működőképessé tételéről, mindenek előtt azért, hogy előrehozott választásokat lehessen tartani az országban.

Az elvárások ellenére azonban egyelőre el sem kezdődtek a tárgyalások az ellenzék és a hatalmi pártok képviselői között az alkotmánybírók személyéről.

Dragocjen razgovor sa mvp Slovenije @tfajon o #ZB i krizi u Crnoj Gori. 🇲🇪 veoma cijeni pažnju koju 🇸🇮 u kontinuitetu posvećuje evropskoj perspektivi 🇲🇪 i drugih zemalja #ZB.
Neophodno je zaustaviti stalna usporavanja i odlaganja povratka 🇲🇪 na evropski kolosjek.

— Milo Đukanović (@predsjednik_cg) January 15, 2023

Milo Dukanovic montenegrói elnök a Tanja Fajonnal való egyeztetést követően a Twitteren azt írta, megvan az akarat, hogy kompromisszumos megoldás szülessen az alkotmánybírók személyéről. Ha sikerülne megállapodásra jutni, akkor ismét működőképessé válna a testület.

Montenegró 2008 decemberében nyújtotta be az európai uniós tagság iránti kérelmét, és 2010 decemberében kapta meg az uniós tagjelölt státuszt. 2012 júniusában megkezdődtek az EU és Montenegró közötti csatlakozási tárgyalások. Eddig a 35 tárgyalási fejezetből 33-at nyitottak meg.

Ha végül Brüsszelben mégis úgy döntenek, hogy megszakítják a folyamatot, akkor az uniós integráció mindkét jelenlegi éllovasa, Montenegró és Szerbia is parkolópályára kerülhet. Podgorica a belpolitikai válság és az intézmények működőképtelensége, míg Belgrád amiatt, mert nem hangolta össze kellőképpen a külpolitikáját az Európai Unióéval.