Az Európai Parlament kilenc képviselője levélben kérte az Európai Bizottság elnökét, valamint a kül- és biztonságpolitikai főképviselőt, hogy fagyasszák be Szerbia uniós csatlakozási folyamatát. A Renew Europe liberális frakció tagjai szerint az összes pénzügyi támogatást meg kell vonni Belgrádtól, míg az nem hangolja össze az Oroszországgal kapcsolatos politikáját Brüsszellel.

Konkrét lépéseket várnak Belgrádtól

Mély aggodalommal tölti el az Európai Parlament (EP) liberális képviselőit, hogy Szerbia uniós tagjelölt országként nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz. Levelükben úgy fogalmaznak, hogy Moszkva agressziót hajt végre Ukrajnában, Belgrád mégsem vezetett be szankciókat az oroszok ellen. Kiemelik: ezzel a szerbek nem tartják be a tagjelöltségből fakadó kötelezettségeiket.
Szerbia néhány hónappal ezelőtt már az Unióhoz való csatlakozásról szóló tárgyalások tizedik évébe lépett. Ebben pedig változó mértékű előrehaladást mutat. A liberális képviselők levelükben aláhúzzák: ezekben az években többször is hangsúlyozták Belgrád azon kötelezettségét, hogy a kül- és biztonságpolitikát fokozatosan harmonizálja az EU irányvonalaival, és konkrét lépésekkel mutassa meg, hogy az ország osztja a brüsszeli alapértékeket – áll egyebek mellett ebben az iratban. A papírt Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének és Josep Borrell kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek címezték.

A levelet mások mellett az Európai Parlament alelnöke, a német Nicola Beer is aláírta, valamint szlovén, bolgár, litván, észt, holland, spanyol és román képviselők. Mint fogalmaznak: szilárd meggyőződésük, hogy Szerbia veszélyesen elmozdult a tekintélyelvűség felé, ami szöges ellentétben áll a párhuzamos EU-csatlakozási törekvéssel. Ez a kétértelműség az Oroszországgal szembeni szankciók megtagadásában csúcsosodott ki – vélik a levél aláírói. Szerbia sajnos jelentősen visszafejlődött a jogállamiság, az emberi jogok, a médiaszabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága kérdésében – teszik hozzá a liberális politikusok.

Szerbia nem vezetett be szankciókat, de támogatja Ukrajna területi integritását

A brüsszeli levélre azonnal reagált Aleksandar Vulin. A szerb belügyminiszter azt üzente a levél aláírónak, hogy akkor forduljanak Szerbiához, amikor szabad országokat és népeket fogadnak be az EU-ba. Történelmi párhuzamot is vont Vulin. Mint fogalmazott: amikor 1941 márciusában a szerbek felkérést kaptak a tengelyhatalmaktól, amelyben arra kérték őket, hogy feltétel nélkül csatlakozzanak, és legyenek a Szovjetunió elleni támadás logisztikája, Belgrádban utcára vonultak és a jó oldal mellé álltak. A legtöbb ország, ahonnan a levél írói származnak, nem büszkélkedhet nácikkal szembeni ellenállással– hangsúlyozta Vulin. Az EP liberális tagjai valószínűleg nem tudnak a márciusi ultimátumról, és ezért kezdtek más fejével gondolkodni. Szerbiát évszázados kapcsolatok kötik Oroszországhoz – szögezte le tárcavezető. A balkáni ország igaz, hogy nem vezetett be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen, de elítélte a támadást, valamint kiállt Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett.

A Nyugat-Balkán békéje nélkül nincs biztonság Európában

A Nyugat-Balkán békéje felbecsülhetetlen kincse egész Európának. Ezt írta a Blic című belgrádi napilap cikkében Annalena Baerbock. A német külügyminiszter a napokban a régió országaiban tett látogatást, hogy a térség politikai helyzetéről egyeztessen. Úgy fogalmazott: a Nyugat-Balkán békéje nélkül nincs stabilitás Európában. Emiatt aggodalommal figyeli a régi konfliktusok sebeinek esetleges feltépését. Ilyen problémát jelentenek a biztonsági helyzetre azok a plakátok is, amelyek háborús bűnösöket éltetnek – fogalmazott a német diplomácia vezetője. Hozzátette: ő még fiatalabb korából emlékszik a balkáni véres képekre. Éppen ezért a legfontosabb, hogy a térségben béke legyen, az országoknak pedig világos európai perspektívájuk.
Kiemelte: meggyőződése, hogy ugyanúgy, ahogy Németország 1945 után kizárólag az EU-ban lelhetett békére, a nyugat-balkáni országoknak is az Európai Unióban a helyük, hogy a kontinensen tartós béke legyen. Annalena Baerbock úgy fogalmazott: megérti a régió csalódottságát az uniós csatlakozás elhúzódása és az integráció késlekedése miatt.

Szerbia kimaradna a konfliktusból és a háborúból

Oroszország február 24-én indított támadást Ukrajna ellen. Szerbia ezt követően úgy döntött támogatja Ukrajna területi egységét, de nem vezet be szankciókat Oroszország ellen. Ebben a helyzetben nem könnyű az országot irányítani, Szerbiát megóvnánk az összetűzésektől, a háborútól és a nagyobb gondoktól. Ezt már Aleksandar Vučić szerb elnök mondta újságíróknak. Kiemelte, hogy Belgrád március másodikán az ENSZ-ben is támogatta az orosz agresszió elítélését.