Tizenhat uniós pártelnök pénteken délben, egyidőben írta alá azt a nyilatkozatot, amely a lopakodó birodalomépítés alternatívájaként az erős nemzetek erős Európáját állítja. A deklaráció apropóját az EU jövőjéről szóló konferencia adja, amelynek keretében az Európai Bizottság javaslatokat vár az integráció folytatására. A mostani nyilatkozat az európai integrációt a kontinens zsidó-keresztény hagyományaira építve erősítené, így az öregedő társadalom és a csökkenő születésszámok ellensúlyozására a családtámogatásban látják a megoldást. Az európai családok gyermekvállalásának támogatását a migráció alternatívájának tartják.

Az aláíró pártok jelentős erőt képviselnek az EP-ben

A nyilatkozat a fentieken túl felhívja a figyelmet arra, hogy az utóbbi évtizedekben az EU számos intézménye vont el jogköröket a tagállamoktól, ami aláásta a tagországok és európai polgárok bizalmát ezekben az európai intézményekben. Megoldásként meghatároznák az uniós, illetve tagállami hatáskörbe tartozó feladatok körét, utóbbit olyan garanciákkal védenék, mint egy új testület, amely a tagországok alkotmánybíróságainak és legfelsőbb bíróságainak tagjaiból alakulna és a hatáskörmegosztást felügyelné. Az aláíró pártok vezetői óvnak az európai integráció intézményeinek kiüresedésétől, ami egy olyan oligarchia irányába vinné az EU-t, amelyben a szűk elitek döntései érvényesülnek a tagállamok demokratikusan megválasztott kormányai, parlamentjei és más döntéshozó testületei által képviselt európaiak érdekével szemben.

Az aláíró 16 párt – amely az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) és az Identitás és Demokrácia (ID) EP-frakciók tagjai közül kerül ki – már igen jelentős erővel bír, ami miatt az Európai Bizottsági széktől korábban eleső Manfred Weber EPP-frakcióvezető pozíciója tovább gyengülhet.

A deklarációt szintén aláíró magyar miniszterelnök, Orbán Viktor pénteken úgy fogalmazott: a dokumentum „az EU jövőjéről szól, a nemzetek, a családok és a hagyományos keresztény értékek megvédéséről. A Fidesz csatlakozott ehhez a fölhíváshoz, ahogyan a deklaráció mondja, azt akarjuk, hogy ez a közös dokumentum legyen a kulturális és a politikai munkánk alapja. Így kívánunk részt venni az Európai Unió jövőjéről szóló vitában”.

Egyetértés: Nem kell brüsszeli szuperállam, nem kell a Juncker-képlet

„Jelenleg egy olyan politikai nyilatkozatról beszélhetünk, amely a brüsszeli szuperállammal szemben kritikus pártok egyetértési pontjait rögzíti. Ilyen a migráció – nagyszámú idegen népesség Európába engedése és szétosztása a tagállamok között a Juncker-képlet alapján – elutasítása és ezzel szemben az európai családok gyermekvállalásának támogatása. Ebben úgy Lengyel- mint Magyarország is sikeres, itt sikerült megfordítani a csökkenő születésszámot és célzott támogatásokkal növelni a gyermekvállalási kedvet” – mondta.

Kiszelly Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök hasonló gondolatokat fogalmazott meg nemrég a „30 éve szabadon” konferencián tartott beszédében, ahol hét tézisben foglalta össze a magyar kormány javaslatait az EU jövőjével kapcsolatban.

Egy további fontos pont a föderalizáció – folytatta a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója –, vagyis a lopakodó birodalomépítés elutasítása, ami valójában német megoldások európai szintre emelését jelenti. A Frontexet a Bundespolizei, a migránsok szétosztását – Juncker-képletet – a német Königssteiner Schlüssel mintájára alakították át – magyarázta.

Pre-Brexit?

A nyilatkozat Kiszelly Zoltánt arra a vitára emlékezteti, ami a Brexit előtt zajlott. „Akkor őfelsége kormánya felülvizsgálta a kompetenciák megoszlását és arra jutott, hogy a gazdasági integráció sikeres, így azt folytatni kell. A többi területen viszont — például a bevándorlás terén — jobban figyelembe vették volna a tagállamok érdekét. A mostani nyilatkozat az eredményes gazdasági együttműködés megőrzése mellett — a szubszidiaritás elve alapján — nagyobb beleszólást adna a tagállamoknak és így őrizné meg az európaiak bizalmát az integrációban és annak intézményeiben.”

A Századvég Project 28 (járvány előtti, 2019-es) kutatásai is azt mutatják, hogy a V4-országokban élők többsége, 56 százaléka van kedvező véleménnyel az EU-ról, míg a régi tagállamok és XX. századi csatlakozók polgárai csak 42 százalékban. A visegrádi országok lakosai a járvány előtt optimistábbak gazdasági kilátásaik tekintetében, mint a nyugat -európaiak.

Abban viszont egyetértést láttunk – emelte ki az elemzőközpont igazgatója –, hogy a migráció, az energiaárak és rezsiköltségek szabályozása, vagy a bevándorlás a tagállamoknál jobb kezekben van. Arra a kérdésre, hogy a tagállamoknak, vagy Brüsszelnek legyen-e nagyobb hatalma, a többség – 53%, a V4-országok lakosainak 59 százaléka – a nemzetállamokat erősítette volna. Az a kutatás adatait tovább részletezve Kiszelly Zoltán elmondta: mivel a válaszadók többsége, 58%-a szerint az integráció 2029-ig biztosan fennmarad, a mostani javaslatot nem az EU-ból való kilépés előszobájaként, hanem annak belülről induló reformjához vezető szándéknyilatkozatként érdemes vizsgálni. Egyfajta visszatérésként az alapító atyák szellemiségéhez – emelte ki –, akik a II. világháború után keresztény Európát – Robert Schuhmann: „Európa keresztény lesz, vagy nem lesz” – és a „nemzetállamok Európáját” – Charles de Gaulle – álmodták meg.