A brüsszeli korrupciós botrány miatt a lengyelek többsége nem várná meg a 2024-es választásokat, és már idén új képviselőket küldenének a korruptnak bizonyult parlamentbe.

Szinte nem telik el úgy nap, hogy ne kapcsolódnának be új szálak a brüsszeli korrupciós botrányba, vagy ne bukna le valamelyik korrupt baloldali európai parlamenti képviselő azzal, hogy teletömték a zsebét a lobbizásért cserébe. Ahogy újabb és újabb titkokra derül fény, úgy egyre inkább felháborítja az európai közvéleményt, az uniós adófizetőket a brüsszeli korrupciós botrány, amely már lassan az Európai Parlamenten is túlnő.

Különösen azok az uniós polgárok lehetnek felháborodva az ügy kapcsán, akiknek az országait évek óta politikai indíttatásból folyamatosan megbüntetik és fenyegetik a jogállamiság állítólagos hiánya miatt – bár ezeket sosem sikerült kézzel foghatóan bizonyítani. Ilyen például Lengyelország, ahol már hosszú ideje súlyos pénzösszegeket tartanak vissza a brüsszeliták.

A jelek szerint a lengyeleket különösen felháborította a korrupciós botrány, mert egy közvélemény-kutatáson a többség úgy nyilatkozott, hogy nem várná meg a 2024-es európai parlamenti választásokat.

A Social Changes által a wPolityce.pl portál megbízásából végzett felmérés szerint a válaszadók 45 százaléka támogatja azt a megoldást, hogy előrehozott uniós választásokat tartsanak, míg mindössze 22 százalékuk ellenzi, hogy már 2024 előtt új képviselőket küldjenek a korrupt testületbe a tagországok.

Nem meglepő módon a jobboldali pártok szavazói szeretnék leginkább, hogy idő előtt új választásokat írjanak ki az Európai Unióban, de a baloldali pártok szimpatizánsai között is sokan szeretnének előrehozni a 2024-ben esedékes voksolást. Vagyis, úgy gondolják, hogy az a testület, amelynek a vezető brüsszelitái között így terjed a korrupció, az nem tevékenykedhet még egy éven keresztül.

Lengyel politológusok szerint egyébként talán ez jelzi azt a pontot, ahol egy olyan intézmény befolyásának csökkenése kezdődik, amely a többi uniós szerv közül különösen agresszív baloldali radikalizmusával tűnik ki. Witold Waszczykowski, a Jog és Igazságosság lengyel kormánypárt európai parlamenti képviselője egy kicsit más véleményen van. A korábbi külügyminiszter úgy véli, hogy az Európai Parlament és az Európai Unió nem tanul majd eleget a korrupciós botrányból.

„Az EP-ben a négy domináns párt összejátszik a többiekkel szemben. Az ilyen neomarxizmus által vívott ideológiai háborúval az a probléma, hogy ez a többség a világ többi részére is rá akarja erőltetni néhány elképzelését. Az EP már régen túllépett az európai jogon, és globális tervekkel foglalkozik”

– jelentette ki a kormánypárti politikus, majd hozzátette hogy a nem európai országok közül is néhányan azt szeretnék, ha az EP állásfoglalásai a saját javukra szólnának. Ezt a célt különböző módon érik el.

„Egyesek csak érvekkel lobbiznak, és mint kiderült, mások úgy lobbiznak, hogy pénzzel teli zsákokat hoznak. Hogyan lehet ezt megfékezni? Ez az EU azon törekvéseinek megfékezését jelentené, hogy végre gondoskodjon önmagáról, és ne diktálja az életet az egész világnak”

– vélekedik Witold Waszczykowski. A jobboldali képviselő arra a kérdésre, hogy miért nem működtek az EP-ben a korrupcióellenes eljárások, úgy válaszolt, hogy „mert nincsenek”. Példaként felhozta, hogy azok a vagyonnyilatkozatok, amelyeket be kell nyújtaniuk az Európai Parlamentnek, egyáltalán nem hasonlítanak a lengyel képviselők által a parlamentben benyújtott vagyonnyilatkozatokhoz, amelyek nagyon részletesek és szigorú szabályok vonatkoznak rájuk.

„Több mint három évvel ezelőtt, hivatali időm kezdetén nyújtottam be itt egy ilyen jelentést. A következő években senki sem kérdezett erről semmit. Lengyelországban áprilisig vagy májusig be kell nyújtanom egy jelentést a Szejmnek, még akkor is, ha európai parlamenti képviselő vagyok. Tehát az EP-ben nincsenek ilyen korrupcióellenes intézkedések. Nincsenek korlátozások az utazásokra, találkozókra és így tovább. Mindez a korrupció táptalaja”

– mondta a nagyobbik lengyel kormánypárt delegáltja, aki rámutatott arra is, hogy maguknak az EP-képviselőknek nincsenek meg az eszközeik a brüsszeli korrupciós botrány részletes kivizsgálására. Úgy véli, hogy a jelenlegi parlamentnek nem áll érdekében kivizsgálni a részleteket, mert akkor újabb csontvázak eshetnek ki a szekrényből, és még több korrupt politikust magával ránthat a botrány. Ezért a baloldali többség arra hivatkozik, hogy korlátozná az európai parlamenti képviselők mandátumának gyakorlását, ha radikálisabb, szigorúbb átláthatósági szabályokat kellene bevezetni.

Egy-egy ilyen szavazáson világosan kiderül, hogy kik azok a képviselők, akik nem szeretnék, hogy nagyobb ellenőrzés alatt tevékenykedjenek. Ahogy arról a V4NA korábban beszámolt, amikor valódi korrupcióról kell állásfoglalást kiadni, az európai parlamenti képviselők baloldali, liberális és zöldpárti tagjai már hevesen tiltakoznak ellene. Ez történt decemberben is, amikor már óriásira dagadt az Európai Unió történetének legnagyobb és legmegdöbbentőbb korrupciós botránya.

A V4NA brüsszeli forrása szerint valójában akár száznál is több képviselő érintett lehet. Az ugyan tisztázatlan, hogy ki mennyire van mélyen az egészben, arra azonban számos jel utal, hogy a balliberális képviselők egymásnak falaznak. December közepén a parlament állásfoglalásáról vitáztak, az Identitás és Demokrácia pártcsalád azt követelte, hogy minden EP-képviselő haladéktalanul tegye közzé, hogy

milyen kapcsolatokat tart fenn Katarral és az érintett nem kormányzati szervezetekkel, milyen juttatásokat kapnak Katartól vagy civil szervezetektől, és hogy Katar mely tisztviselőivel és képviselőivel találkoztak.

A módosítási javaslatot azonban nem sikerült elfogadtatni. Csak 204 képviselő szavazott a nagyobb átláthatóság mellett, 326 képviselő szavazott ellene. Nemmel szavazott például a német baloldal, amely otthon hemzseg a korrupciós botrányoktól. Szintén a szigorú átláthatóság ellen voksoltak a zöldpárti politikusok, akik rendszerint az utóbbi hónapok európai botrányai középpontjában állnak, egyfajta “modern korruptak” csoportjaként.

De az átláthatóságért kétségbeesetten kapálózó magyar balliberális csoport sem szerette volna, ha fény derül a képviselők féltve őrzött titkaira. Nemmel szavazott például az a Cseh Katalin, aki nyakig benne van abban a botrányban, amelyben a hozzá köthető céghálózattal összefüggésben több milliárdos költségvetési csalás miatt nyomoznak a hatóságok. De Ujhelyi István, Molnár Csaba és Rónai Sándor is ellenezték a nagyobb átláthatóságot. Tartózkodásával nem szavazta meg a javaslatot a liberális Guy Verhofstadt sem, aki már igazi veteránnak számít a botrányok történelemkönyvében.