Eltitkolta a miniszterelnök az ország valódi gazdasági helyzetét
Lényegében elhallgatta a valós államháztartási adatokat az Európai Unió elől a magyar kormány a választásokat megelőző időszakban.
Nem csak a voksolásra készülő magyar választókat, de az Európai Uniót is becsapta a magyar miniszterelnök, mondta ki a budapesti Fővárosi Ítélőtábla. Miután nyilvánosságra került a kormányfő beszéde, melyben bevallja, hogy hazudott „reggel, délben meg este”, és hogy hónapokig titkolózott a választók előtt, az is bebizonyosodott, hogy
a kormány eltitkolta az ország valós gazdasági helyzetét az Európai Unió elől.
Ahogy arról a V4NA is beszámolt, hónapokig tartó, több tízezres tüntetéseket eredményezett, amikor nyilvánosságra került a miniszterelnök „őszödi beszéd” néven elhíresült monológja, melyben beismerte, hogy másfél éven keresztül tudatosan vezette félre a nyilvánosságot. Mint mondta: „Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mint hogyha kormányoztunk volna”.
2006 szeptemberétől folyamatosan tüntetések zajlottak, emberek tízezrei követelték a szocialista miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc lemondását.
A tüntetéseket azonban brutális módszerekkel verték szét, a kormányfő pedig csak évekkel később 2009-ben kérte pártját, hogy “keressenek új miniszterelnököt”.
Az EU-nak is hazudtak
Később kiderült, hogy a beismert hazugságokkal Gyurcsány és kormánya nem csak a 2006-os voksolásra készülő magyar választókat, de az Európai Uniót is becsapta. Ekkor mondta ki ugyanis a budapesti Fővárosi Ítélőtábla, hogy a Gyurcsány-kormány jogtalanul csak azokat az államháztartási hiányra vonatkozó adatokat közölte az unió statisztikai hivatalával 2006-ban, amelyeket a Pénzügyminisztérium előzetesen jóváhagyott.
Lényegében elhallgatták az államháztartási hiány valós mértékét az uniós vezetés elől a választásokat megelőző időszakban,
így Brüsszel auditálta a Gyurcsány-kormány konvergencia-programját.
Eredetileg a Gyurcsány-kormánynak még az országgyűlési választás első fordulója előtt kellett volna nyilvánosságra hoznia az első negyedéves előzetes államháztartási adatokat, amelyekből az derült volna ki, hogy
a deficit már az év negyedik hónapjában elérte a teljes éves szintre betervezett hiánycél 60 százalékát.
Ezt 2006 júniusában maga az akkori pénzügyminiszter, Veres János is elismerte az Index hírportálnak azt követően, hogy bevallotta: az éves államháztartási hiány az előre betervezett 4,7 százalék helyett a GDP 9,4 százalékát fogja elérni. “Arról, hogy pontosan hogyan állunk és mint állunk, (…) nem engedtem ilyen jellegű munkát végezni korábban. Az volt a tapasztalatunk, hogy ha készült valakinek egy feljegyzése, és ez kikerült, akkor abból politikai ügy volt. Éppen ezért ilyen jellegű komplex felmérés mindaddig nem készülhetett, amíg ennek a kockázata fennállt”, magyarázta Gyurcsány pénzügyminisztere.
Az áprilisban az unióval előzetesen közölt 1156 milliárd forintos hiánycélt októberben már csaknem a duplájára, 2163 milliárd forintra kellett módosítani a pénzügyi tárcának, vagyis
a Gyurcsány-kormány több mint 1000 milliárd forintos deficit-különbözetet hallgatott el az uniós vezetés előtt.
Békemenet a rendőrterror helyszínén
A 2010-es kormányváltás után az Orbán-kormány intézkedéseinek következtében Magyarország kezdett kilábalni a válságból, azonban egyre több támadás érte Brüsszelből. Ekkor döntött úgy civilek egy csoportja, hogy Békemenetet szervez, egy nagyszabású demonstrációt a kormány mellett. Erről Csizmadia László, az egyik szervező, a Civil Összefogás Fórum és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) elnöke beszélt az Origo magyar hírportálnak.
Mint mondta, 2011 végén kezdték érezni, hogy „az Orbán-kormányt politikai és pénzügyi támadások érik Brüsszelből. Nyilván nem tetszett, hogy nemzeti kormány került hatalomra Magyarországon, és valóban – viszonylag gyorsan – megszabadultunk az adósságoktól, ráadásul új hiteleket nem is vett fel az ország.
A Brüsszelből érkezett támadások miatt szólítottuk meg az embereket, hogy jöjjenek el, és mutassuk meg, hogy az Orbán-kormány mellett állunk, mert úgy véljük, hogy jó irányban haladnak végre az ország dolgai.”
Azóta hét Békemenetet szerveztek, a nyolcadikat idén, október 23-án, szimbolikusan a gyurcsányi rendőrterror helyszínén tartják, 15 évvel a 2006-os események után
A CÖF-CÖKA elnöke elmondta, az idei Békementnek több fontos üzenete lesz.
„Az egyik az ország belső ellenzékének szól, akik belülről rágják, támadják Magyarországot. A másik pedig Brüsszelnek. A harmadik – nagyon fontos – cél, hogy megmutassuk: Magyarországnak jelenleg olyan kiváló gazdasági eredményei vannak, hogy nem megengedhetők a támadások sem Brüsszelből, sem itthonról.”
Címkék: