A képviselő szerint a jóvátétel Németország számára is lehetőséget jelent, hogy új minőséget teremtsen, új lapot nyisson és valódi teret adjon a megbékélésnek a lengyelek és a németek között.

Időről időre felvetődik a jóvátételi követelés Lengyelország részéről, az utóbbi hetekben ismét egyre többet beszélnek arról a lengyel politikusok, hogy Németországnak kárpótlást kellene fizetnie a világháborúban a lengyelekkel szemben elkövetett sérelmek miatt. Erről beszélt a kormányzópárt Jog és Igazságosság (PiS) képviselője, Anna Kwiecien.

„Úgy vélem, hogy ez a jóvátétel jár nekünk. Ez nemcsak Lengyelország számára jelenthet nagyszerű lehetőséget, hanem Németország számára is, hogy új minőséget teremtsen, új lapot nyisson és valódi teret adjon a lengyelek és németek közötti megbékélésnek”

– jelentette ki a kormánypárti politikus a varsói felkelés 78. évfordulóján. Felidézte, hogy Németország hetven országnak fizetett háborús jóvátételt, de Lengyelország még mindig nem kapta meg a lengyeleknek járó pénzösszeget az emberi és vagyoni veszteségek ellenére sem. Azt is kiemelte, hogy vannak olyan tanulmányok, amelyek azt mutatják, hogy ha nem lett volna második világháború, Lengyelország most Európa egyik nagyhatalma lenne.

– Musimy ubiegać się o te reparacje. Są one nie tylko wielką szansą dla Polski, ale także wielką szansą dla Niemiec – powiedziała w #PR24 @Anna1Kwiecien.

📺 Zobacz całą rozmowę🔻https://t.co/hXLUvvT4KH

— Polskie Radio 24 (@PolskieRadio24) August 3, 2022

A téma néhány hete is nagy port kavart a német és a lengyel sajtóban, amikor a lengyel vezető politikusok ellenezték, hogy Lengyelország az energiaválságban földgázzal segítse ki Németországot. Krzysztof Sobolewski, a PiS főtitkára a lengyel állami televízióban úgy nyilatkozott, hogy a Berlinnel való viszonyban előbb el kell érni néhány mérföldkövet. Az egyik ilyen mérföldkő lehet „a háborús jóvátételek kérdése”. „Mindig nyitottak és készek vagyunk segíteni – ezt a legjobban az ukrajnai helyzetben láthatják” – mondta Sobolewski, aki fontos mérföldkőnek tekintette, hogy Németország bocsánatot kért azért, mert az Északi Áramlat 1 és 2 balti-tengeri vezetékeket mindig is tisztán gazdasági projektként mutatta be.

Szymon Szynkowski, a lengyel külügyi tárca államtitkára szintén leszögezte: „elsősorban azokkal szeretnénk osztozkodni, akik más módon is szolidaritásukat fejezték ki Lengyelországgal”.

Berlin azonban úgy véli, hogy a jóvátételi kérdés a német egységről szóló nemzetközi szerződésekkel már megoldódott. Olaf Scholz német kancellár már az első varsói látogatása során elutasította a második világháborús jóvátételre irányuló lengyel követeléseket.