Míg Németország nem tekinti elsődlegesnek a német érdekeket, amikor az orosz energiaimport betiltásáról van szó, addig több közép-európai állam elsősorban a nemzetük érdekeit tartják szem előtt.

Bár Németország eddig vonakodott állást foglalni a témában, Robert Habeck gazdasági miniszter a napokban bejelentette, hogy a kormány kész leállítani az orosz olajszállítást. „Ma kijelenthetem, hogy Németország számára kezelhetővé vált az embargó” – mondta a zöldpárti miniszter lengyel kollégájával, Anna Moskwával folytatott keddi varsói megbeszélése után.

Habeck macht in Warschau öffentlich, dass bald nur noch 12 Prozent der deutschen Öl-Importe aus Russland stammen – vor dem Krieg waren‘s 35 Prozent. EU-Öl-Embargo sei „handlebar“.

Der bald verbliebene Rest betrifft die Raffinerie in Schwedt, die an der Druschba-Pipeline hängt pic.twitter.com/uRn1wcYmrJ

— Fabian Reinbold (@fabreinbold) April 26, 2022

A gazdasági miniszterrel ugyanakkor nem értenek egyet az ipari szereplők, akik többször jelezték, hogy beláthatatlan következményekkel járna, ha megszűnne az orosz gáz- és olajellátás. Úgy vélik, hogy a gazdaság hamar összeomlana, mint egy kártyavár, ezért nem győzik jelezni a kormány felé, hogy vétózzák meg az uniós embargót. A német kabinet álláspontja a szankciók kapcsán ugyanakkor már az ukrajnai háború kitörésekor sem egyezett az emberékével.

„Németország kész elviselni, hogy nagy árat fizessen azért, ha Ukrajna biztonsága érdekében Oroszországgal szemben újabb szankciókat kell bevezetni”

-jelentette ki korábban Annalena Baerbock német külügyminiszter Kijevben. Vagyis, a tárcavezető már februárban nyíltan kimondta, ami azóta valósággá vált: a szankciók rekordmagas inflációt okoznak, amely a németekre is ugyanúgy visszacsapódik, mint a többi országra – de a szankciók fontosabbak.

Szerbia nem változtat az álláspontján

Németországgal ellentétben Szerbia elnöke nem hajlandó az emberekkel megfizettetni a háború árát. Aleksandar Vučić szerb államfő szerint az ország marad a korábbi álláspontján. Habár óriási a nyomás, ennek ellenére a kormány nem vezet be szankciókat Oroszországgal szemben. Az elmúlt napokban egyre több spekuláció látott napvilágot arról, hogy az állam mégis csatlakozik a nyugati intézkedésekhez, miután amerikai szenátorokkal találkozott a köztársasági elnök, s egy héttel elhalasztotta a televíziós beszédét. Vučić legutóbb egy katonai bemutatón oszlatta el a kételyeket. Azt mondta: nem igazak a sajtóhírek, nem beszélt a szenátorokkal a büntetőintézkedésekről, csakis az ország és a nép érdekei mentén hoz döntéseket, nem pedig külső befolyásra. Mint fogalmazott: a szerb Nemzetbiztonsági Tanács által hozott határozatok alapján vezeti az országot. Aláhúzta: őt nem érdeklik sem a nyugati, sem a keleti hatalmak érdekei, sem az amerikai, az orosz, vagy az európai érdekek, csakis és kizárólag Szerbia és annak lakossága fontos a számára.

„A szerb politika felelősségteljes, amely minden pillanatban a saját állampolgárai érdekeit tartja szem előtt”

-jelentette ki az elnök. Belgrád mostani álláspontja tehát az, hogy egyelőre nincsenek szankciók, de kiállnak Ukrajna területi integritása mellett.

A magyar kormány a magyar emberek érdekeit tekinti elsődlegesnek

Nem támogatja az orosz olaj-és földgázimport betiltását Magyarország sem. Az Orbán Viktor vezette kormány a háború kezdete óta azt hangsúlyozza, hogy kiáll az ukrán szuverenitás mellett, de nem támogat olyan intézkedéseket, amelyeknek az árát utána a magyar embereknek kell megfizetnie. A márciusi nemzeti ünnepen arról beszélt, hogy a magyarok érdekeit a magyaroknak kell képviselniük „higgadtan és bátran”. Leszögezte, hogy az az érdek, hogy „ne legyünk gyalogáldozat valaki más háborújában”. Hozzátette, hogy egyetlen magyar sem kerülhet az „ukrán üllő és az orosz pöröly közé”. Egy héttel később pedig Brüsszelben, az uniós csúcson is egyértelművé tette a többi állam-és kormányfőnek, hogy a magyar emberek és a magyar gazdaság érdekében nem támogatja a gáz-és olajembargót.

„Ez elfogadhatatlan és ellentétes a magyarok érdekeivel, sőt, azt jelentené hogy valójában velünk fizettetik meg a háború árát”

-jelentette ki videóüzenetében a magyar miniszterelnök.

Szlovákia is ellenzi az embargót a nemzeti érdekei miatt

Tavaly Szlovákia kőolaj- és kőolajtermékimportjának 96, illetve 58 százaléka Oroszországból származott, a jelenlegi tartalékai pedig csak 120 napra elegendők. Szlovákia felmentést kér az orosz olajra kivetendő bármilyen uniós embargó alól, ha az Oroszország elleni legújabb szankciók között lesz ilyen – közölte kedden a pozsonyi gazdasági minisztérium. Előzőleg Richard Sulík gazdasági miniszter egy tévés vitaműsorban arról beszélt, hogy Szlovákia szükség esetén inkább vállalja a Moszkva által támasztott fizetési feltételeket, és rubelben egyenlíti ki az orosz gázimportot, mintsem ártson saját gazdaságának.

„Nem szabad, hogy elzárják a gázt. Ezért azt mondom: ha a feltétel az, hogy rubelben fizessünk, akkor rubelben fogunk fizetni, még akkor is, ha egyeseknek ez túl gyakorlatias álláspontnak tűnik”

– mondta Sulík a közszolgálati tévében. A közösségi oldalán pedig azt írta, hogy Szlovákia együttműködik az Európai Unióval és a többiekkel egyeztetve alkalmazkodik a helyzethez. Megjegyezte ugyanakkor, hogy

„gáz nélkül nemcsak fázni fogunk (mert a szép idő nem tart örökké), hanem nem is fogunk például gázolajat vagy benzint gyártani. Gáz nélkül nem fogunk műtrágyát termelni, ami azt jelenti, hogy kisebb és ezért drágább lesz a termés. Gáz nélkül még acélt vagy sok más dolgot sem fogunk tudni előállítani, mert Szlovákia rendkívül iparosodott ország”

-jelentette ki a miniszter a közösségi oldalán.