Egyre inkább feszülté válik a bosnyák-horvát viszony a Balkánon. A horvátok szerint elnyomják őket Boszniában, s nem kapják meg a nekik járó jogokat. Zoran Milanović horvát elnök korábban azt mondta, ha nem változtatják meg a választási törvényt, akkor megvétózza Svédország és Finnország NATO-tagságát, ezzel kényszerítené ki a Nyugat hozzáállásának megváltoztatását. Most az államfő azt is kijelentette, hogy akár kezdeményezné is, hogy egy újabb entitást hozzanak létre, mégpedig a horvátot. Az elnök úgy fogalmazott: ebben a harcban a szerbek a szövetségesei, Bakir Izetbegović bosnyák vezető pedig Ankara embere.

Két entitás, három nemzet

Október másodikára írták ki a választásokat Bosznia-Hercegovinában. Ezzel egy újabb konfliktusokkal teli időszak kezdődött a balkáni országban. A szerbek és a horvátok is arra panaszkodnak, hogy a bosnyákok elnyomják őket. Így a 90-es években véres háborút folytató népek ezúttal egy oldalra kerültek a bosnyákokkal szemben.

Mint arról már korábban is írtunk, Bosznia-Hercegovina jelenlegi felépítését és közigazgatási működését a Daytoni békeszerződés alapozta meg. Az ország két fő entitásból áll: a horvátok és bosnyákok alkotta Bosznia-hercegovinai Föderációból, és a többségében szerbek által lakott Boszniai Szerb Köztársaságból. Az országnak három elnöke van, nemzetiségenként egy-egy, akik nyolchavonta cserélik az elnöklői széket. A parlament kétkamarás, a felsőház 15, az alsóház 42 képviselőből áll.

kép: Pixabay

Csak látszólagos az egyensúly a horvátok és a bosnyákok között

Zoran Milanović horvát elnök és Dragan Čović boszniai horvát politikus kijelentették, hogy több problémával kell megküzdeni a horvátoknak Boszniában. Azt üzenték, hogy nem engedik meg, hogy a számbeli fölényben lévő bosnyákok átgázoljanak rajtuk. Ez a két nemzet egy közös entitást alkot, a horvátok pedig attól tartanak, hogy kihasználva erőfölényüket a bosnyákok csak látszólagosan biztosítják majd az egyenrangúságot nekik. A szerbiai Kurir napilap által megszólaltatott szakértők szerint a vitatott választási törvény csak egy csepp a tengerben, s rámutat mindazokra a gondokra, amelyekkel a horvátok szembenéznek, sőt egyes vélemények szerint a horvát politikusok álláspontjainál felfedezhető a hivatalos nyugati gondolkodásmódtól való eltérés.

kép: Facebook

Önálló horvát entitás létrehozását is kezdeményezheti a horvát elnök

A horvát elnök korábban azt kérte: a Nyugat vegye rá Bosznia-Hercegovinát a választási törvényének módosítására, ellenkező esetben Horvátország akadályozni fogja Finnország és Svédország NATO-hoz való csatlakozását. Zoran Milanović a kijelentését indokolva azt mondta, hogy létfontosságú horvát érdekeket véd ezzel. Az államfő ezúttal még tovább ment, egy saját horvát entitás létrehozásának kezdeményezésével fenyegetőzött, azért, hogy elérhessék a céljaikat. Így a szerbek mellett külön országrésze lenne a horvátoknak és a bosnyákoknak is.

„Nem szeretném, ha ilyen irányba menne a folyamat, de amennyiben így lesz, akkor személy szerint támogatni fogom a kezdeményezést. Ez egy fontos pillanat a nemzetünk számára, vagy élünk vele, vagy nem. A horvátokat kenyérmorzsának nézik, Bakir Izetbegović (a bosnyák Demokratikus Akciópárt elnöke) pedig Ankara embere. Zavarodottan viselkedik, én nem hagyom ezt szó nélkül. Szívesen vállalom a bolond szerepét is, ha a horvát érdekek védelméről van szó. Törvénytelenül írták ki a választásokat Boszniában. És most mi fog történni? Majd eljön az Európai Bizottság elnöke, vagy inkább küld egy koszorút maga helyett… Ebben a pillanatban Milorad Dodik (Bosznia-Hercegovina államelnökségének szerb tagja) a mi partnerünk. Ő nem csetnik. Dodik egy kis közösség vezetője. A szerbek közel állnak hozzánk, ebben a helyzetben szövetségesnek tekinthetők, azok, akik megfelelnek a minimális elvárásainknak, a barátainknak tekinthetők.” – nyilatkozta Zoran Milanović újságíróknak.

A sajtótájékoztatón a média képviselői a horvát elnök szemére vetették, hogy a Boszniai Szerb Köztársaság bűnben született. A 90-es évek borzalmait lezáró béke hozta létre ezt az országrészt, amelyet a szerbek irányítanak. A horvát államfő erre más országok példáit sorolta fel.

kép: Facebook, Milorad Dodik

„Helló, helló, helló, helló, helló! Amerika is bűnben fogant, népírtást követtek el az őslakosok ellen. A legtöbb ország bűnben fogant, a francia forradalomban is bűnöket követtek el” – fogalmazott az elnök.

A bosnyákok szerint nem igazak a horvát állítások

Súlyos károkat okozhatnak a horvát-bosnyák viszonynak a horvát elnök szavai. Így reagált Zoran Milanović kijelentéseire Bakir Izetbegović. A bosnyák Demokratikus Akciópárt elnöke cáfolta azokat az állításokat, miszerint diszkriminálnák a horvátokat Boszniában. Szerinte a horvátok nem mondanak igazat, sőt fenyegetőznek is. Izetbegović példákat is hozott arra vonatkozóan, hogy nem a levegőbe beszél.

„Ha a miniszterelnököt, annak két helyettesét és a 17 minisztert nézzük a Boszniai Föderációs kormányban (a bosnyák-horvát entitás vezető szerve), akkor azt látjuk, hogy a tárcavezetők közül hat horvát és egy szerb, akit a Horvát Nemzeti Tanács javasolt. Ha pedig a 100 legfontosabb állami pozíciót nézzük, akkor a horvátok az alkotmány által garantált helyeknél 50 százalékkal többel is rendelkeznek” – húzta alá a bosnyák politikus.

Izetbegović megdöbbenésének adott hangot, hogy a horvát elnök vétót helyezett kilátásba a svédek és a finnek NATO-csatlakozásával kapcsolatban, a boszniai választási törvény miatt. Szerinte Milanović ezzel mindenkit meglepett, még a horvátországi horvátokat is.

kép: Facebook

„Milanović-csal hat hónappal ezelőtt találkoztam, majd ezt követően olyan dolgok hangoztak el a megbeszéléssel kapcsolatban, amelyek meg sem történtek. Azóta nem beszélünk egymással. Azt mondta, hogy megakadályozza Finnország tagságát az Észak-Atlanti Szövetséghez, amennyiben én meg nem változtatom a választási törvényt. Mi köze van ennek ehhez? Finnország Izetbegović miatt kell, hogy szenvedjen?” – tette fel a kérdést a bosnyák politikus.

Szerb elemző: a Nyugat a hibás a horvátok elnyomásáért

Andrej Plenković Horvátország miniszterelnöke továbbra is kitart az a fajta politika mellett, hogy a Nyugat által meghatározott szabályok alapján játszik, míg Zoran Milanović horvát államfő, és Dragan Čović boszniai horvát politikus más utakon jár. Ez természetes szövetségbe hozta őket a szerbekkel, valamint a Boszniai Szerb Köztársasággal. Ezt nyilatkozta a szerb sajtónak Srđan Perišić egyetemi tanár.

„Plenković miniszterelnök csak azt teszi, amit a Nyugat diktál neki, Milanović és Čović viszont eltér ettől, mert felismerték, hogy a horvátok alárendelt helyzete Bosznia-Hercegovinában éppen ennek a politikának a következménye. Ez a politika vezetett oda 1994-ben, hogy a föderációban találják magukat, önálló entitás nélkül. Amikor azt látják, hogy mások választják meg képviselőiket, logikus és természetes, hogy közelebb kerülnek a szerbekhez és a Boszniai Szerb Köztársasághoz. Ők nagyon jól tudják, milyen az, amikor valaki elveszi a Daytoni Egyezmény által szavatolt jogokat. A jelenlegi választási törvény rávilágít mindezekre a problémákra. Ebből fakad az a fenyegetés, hogy a horvátok egy harmadik entitás létrehozásának útjára lépnek, mert másként nem látják, miként lehetne biztosítani a Boszniában élő horvátok jogait”

– tette hozzá Perišić.

Már Christian Schmidt, Bosznia-hercegovinai főképviselő is aggodalmát fejezte ki az ország újjászervezésével kapcsolatos kijelentések miatt. Azt írta az ENSZ Biztonsági Tanácsnak benyújtandó jelentésében, hogy a harmadik entitás esetleges létrehozása felveti a háborús törekvések lehetőségét a Balkánon.

Az EU számára elfogadhatatlan a boszniai választások bojkottja

Brüsszel is megszólalt a boszniai történésekkel kapcsolatban. Az Európai Bizottság szerint elfogadhatatlan a voksolás bojkottja, ahogyan az is, hogy területileg újjászerveznék az országot. Az EU nem támogat semmilyen kezdeményezést, amely megbontaná a jelenlegi egységet, vagy veszélyeztetné Bosznia-Hercegovina szuverenitását, területi integritását. A Bizottság közleményében aláhúzzák: nagyon fontos, hogy októberben tisztességes, szabad választásokat tartsanak, mindennemű előzetes elvárások és bojkott nélkül.