Saját hatalmának megtartása érdekében hazudott a magyar miniszterelnök az embereknek és az EU-nak is. Az ügy miatt hatalmas tüntetések robbantak ki, melyeket brutális eszközökkel vertek le. Az évfordulón hatalmas tömeg emlékezik minderre és az 1956-os magyar forradalomra.

„Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mint hogyha kormányoztunk volna. E helyett hazudtunk reggel, éjjel, meg este” – fogalmazott a miniszterelnök az „őszödi beszédként” elhíresült monológjában, mely 2006 szeptemberében szivárgott ki. Kiderült belőle, hogy Gyurcsány Ferenc szocialista kormányfő hazudott a választóknak annak érdekében, hogy meg tudja tartani hatalmát.

A beszéd kiszivárgását követően kormányellenes tüntetések törtek ki a magyar fővárosban és vidéken is. Októberben pedig százezres nagyságrendű tüntetéssorozat kezdődött, amelyet a miniszterelnök utasítására a rendőri vezetés brutális eszközökkel vert le.
A demonstrálók és az október 23-i nemzeti ünnep alkalmából összegyűlt békés megemlékezők között lovas rendőrök vágtattak, és az azonosító nélküli rendőrök válogatás nélkül verték az ünneplőket, illetve eresztettek rájuk könnygázt.

A zavargásoknak 167 sérültje volt, 33-an szorultak kórházi kezelésre, a tüntetés két résztvevője fél szemére megvakult.

Az is kiderült, hogy a Gyurcsány-kormány eltitkolta az ország valós gazdasági helyzetét is az Európai Unió elől. A budapesti Fővárosi Ítélőtábla kimondta, hogy a Gyurcsány-kormány jogtalanul csak azokat az államháztartási hiányra vonatkozó adatokat közölte az unió statisztikai hivatalával 2006-ban, amelyeket a Pénzügyminisztérium előzetesen jóváhagyott. Vagyis lényegében elhallgatták az államháztartási hiány valós mértékét az uniós vezetés elől a választásokat megelőző időszakban, így Brüsszel auditálta a Gyurcsány-kormány konvergencia-programját.

Gyurcsány Ferenc

Gyurcsány bukott, Brüsszel támadásba lendült az új, nemzeti kormány ellen

Gyurcsány végül 2009-ben lemondott, a 2010-ben bekövetkezett kormányváltás után pedig, az Orbán-kormány intézkedéseinek köszönhetően Magyarország kezdett kilábalni a válságból – ám eközben egyre több támadás érte Brüsszelből.

Ekkor döntött úgy civilek egy csoportja, hogy Békemenetet szervez, egy nagyszabású demonstrációt a nemzeti kormány mellett. Az első Békemenetet további nyolc követte sok százezres részvétellel. Szombaton, az 1956-os magyar forradalom emléknapján kerül sor a legutóbbira.

A felvonuláson a tömeg szimbolikusan az emlékezetes 2006-os gyurcsányi rendőrterror útvonalán haladt. A szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) alapítója, kuratóriumának elnöke, Csizmadia László előzetesen elmondta: „nyugodt, békés, csendes összefogással kívánjuk demonstrálni, hogy itt történt a 15 évvel ezelőtti gyurcsányi terror, amely békés emberek ellen lovas attakkal, szemkilövetéssel, csonttörésekkel, vízágyúval és vipera náspángolással fenyítette az embereket. Ismét vér folyt a pesti utcákon. Megtörtént a demokrácia megcsúfolása. A menet előtt kifeszített molinónk jelszava:

Soha többé, stop!”

A nyolcadik Békemenet a Műegyetem elől indult, majd az Andrássy és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkára, a 2006-os rendőrterror helyszínére érkezik, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mond ünnepi beszédet.