A brüsszeli korrupciós botrány nyomán meg kell erősíteni az Európai Parlament azon bizottságát, amelynek feladata az európai parlamenti képviselők magatartásának ellenőrzése – mondta Emily O'Reilly uniós ombudsman hétfőn Roberta Metsola parlamenti elnöknek.

Az ombudsman nagyrészt pozitív hangvételű levelet küldött Metsolának, amelyben üdvözölte a Parlament megtisztítására irányuló „eltökéltségét”, és dicsérte 14 javaslatának egy részét, például egy integritási portál létrehozását az intézmény honlapján és egy szigorú türelmi időszak bevezetését, amely megtiltja a korábbi képviselőknek, hogy lobbizzanak a Parlamentben, írja a Politico.

O’Reilly kitért a Parlament egyetlen etikai testületére is, egy öt képviselőből álló tanácsadó bizottságra, amelynek feladata, hogy biztosítsa, hogy a képviselők betartsák az etikai kódexet, amely olyan területeken állapít meg integritási szabályokat, mint a pénzügyi összeférhetetlenség, az ajándékok bejelentése vagy a fizetett külföldi utazások.

A bizottság tagjait az elnök nevezi ki, és tanácsot adnak neki, hogyan szankcionálják a szabályokat megszegő képviselőket. A bizottság nagyrészt titokban működik, évente csak egy jelentést tesz közzé, amely nem nevezi meg a megbüntetett képviselőket.

O’Reilly hozzátette, hogy

nagyobb átláthatóságot kellene biztosítani az etikai testület működésével kapcsolatban.

O’Reilly arra is felszólította Metsolát, hogy tegye közzé a belső reformok következő lépéseinek ütemezését. „Várom a részletes javaslatokat, amelyek érvényre juttatják az Ön által felvázolt általános megközelítést, hogy lássam, hogyan fogják a reformot a gyakorlatban végrehajtani” – írta az ombudsman.

Az ügy kapcsán a külföldi beavatkozással foglalkozó különbizottság felszólalt Nick Aiossa, a Transparency International EU igazgatóhelyettese is, aki az EUObserver cikke szerint a bizottság előtt többek között azt mondta, hogy

a parlamentben az európai parlamenti képviselők körében “a büntetlenség kultúrája” uralkodik, ami hozzájárult a tavaly év végén kirobbant botrányhoz.

Szerinte a parlamentben “a leggyengébb szankciók vannak érvényben”, amit “az is bizonyít, hogy egyes képviselők nem vették komolyan a szabályok megszegését vagy figyelmen kívül hagyását”. Aiossa szerint a parlament legutóbbi mandátuma alatt 24 etikai vétség történt a magatartási kódex ellen, de szankciókat nem szabtak ki.

Kifejtette: a szankciók kiszabása közvetlenül a parlament elnökének hatáskörébe tartozik, ugyanakkor azt gyanítja, hogy számos okból, “többek között politikai megfontolásokból” nem terjesztettek elő szankciókat. Ennek eredményeként “a képviselők nem fogják kötelességüknek érezni a szabályok betartását” – tette hozzá Aiossa.

Ahogy arról a V4NA korábban beszámolt, a brüsszeli korrupciós botrány kapcsán Michiel van Hulten, a Transparency International EU igazgatója a Politiconak úgy nyilatkozott, hogy “voltak már kisebb botrányok és kisebb reformok, de soha nem volt olyan pillanat, amikor magának az intézménynek a jövője volt veszélyben a botrány természete és mérete miatt. A Katargate ezt megváltoztatta”. Ezért most komoly lépéskényszerben van az EP.

A reformokat azonban, a nagyobb átláthatóságot sok EP-képviselő nem támogatja.

Gwendoline Delbos-Corfield beszélt arról, hogy a korrupciós vádak miatt börtönben ülő Eva Kaili görög szocialista képviselő helyére pályázva megkereste az S&D és a Renew képviselőcsoportokat, hogy folytassanak vitát a korrupcióellenes reformokról, ez azonban senkit sem érdekelt.

“A Parlament általános válasza az volt: ’Ez csak néhány rossz alma’. A botrány el fog múlni, és folytathatjuk ugyanúgy, mint eddig”

– mondta el a képviselő.