Az év végéig felére csökkenhet az infláció. Legalábbis ezt reméli a szerb pénzügyminiszter. Sinisa Mali szerint a mostani 16-ról 8 százalékra csökkenhet az infláció 2023 utolsó hónapjaira. A tárcavezető azonban hozzátette: onnan viszont már nagyon nehéz lesz elérni, hogy a korábbi 2 százalékos szintre kerüljön vissza a pénzromlás.

Szerbia tőle független tényezők miatt kénytelen elszenvedni a pénzromlást és annak következményeit – véli a pénzügyi tárca vezetője. Sinisa Mali hangsúlyozta: az infláció fő okozója az orosz-ukrán háború, mely a nyersanyagok és az energensek árának ugrásához vezetett. Hozzátette, a Szerbiai Nemzeti Bank is ugyanazokat az intézkedéseket foganatosította, melyeket a világ nagyhatalmainak központi bankjai, vagyis megemelte az alapkamatot, hogy a monetáris politika eszközeivel enyhítse a helyzetet.

A behozatali termékek árán már érezni a változást

Gazdasági elemzők is egyetértenek a szerb kormány prognózisával. Úgy vélik, hogy az infláció kívülről jött, s a háború, valamint a szankciók következménye volt. Ivan Nikolic, közgazdász szerint, bár a háború továbbra is tart, látni olyan tényezőket, melyek az infláció csökkenését hozhatják a következő hónapokban.

Szerbiai bolt, kép: V4NA

„A behozatali termékek átlagos ára hónapról hónapra esik. Igaz ez az élelmiszerekre, nyersanyagokra, félkész termékekre. Mindezek ára 30-50 százalékkal alacsonyabb mint egy évvel korábban. Ezek az árak hamarosan a fogyasztói árakon is éreztetik majd hatásukat” – véli Nikolic.

Mindez a monetáris politika intézkedéseinek eredménye – tette hozzá. Mint magyarázta, a kamatlábak megemelkedtek, a pénz ára megnőtt, ez pedig oda vezetett, hogy az embereknek kevesebb pénzük lett.

„Ha ebben a helyzetben egy termelő szeretne fennmaradni, le kell engednie az árakat. Ezzel sokan ebben a pillanatban még nincsenek tisztában, de nagyon rövid időn belül szembesülni fognak vele.” – fogalmazott a szakember.

Hozzátette: néhol már most látni, hogy mérséklődött az árnövekedés mértéke, sőt, egyes termékeknél csökkentek is az árak. A szakember szerint azon is sok múlik majd, hogy milyen mezőgazdasági évet zár majd az ország.

Szerbiai búzamező, kép: V4NA

„Ha jó lesz a termés, annak további pozitív hatása lesz” – magyarázta.

A csökkenés ellenére Szerbiában várhatóan nagyobb lesz az infláció, mint Nyugaton – tette hozzá Ivan Nikolic. Szerinte ez amiatt lesz így, mert Szerbia az elmúlt évtizedekben nem hangolta össze a villanyáram, illetve egyes kommunális szolgáltatások árát az energiahordozók világpiaci árával, amit most már végső ideje lesz megtenni.

kép: V4NA

A statisztika javul, de a régi árak még messze vannak

Egy másik gazdasági szakember azonban óva int a korai örömtől. Mihailo Gajic szerint, bár valóban várható az infláció mértékének gyors csökkenése, tisztában kell lenni azzal, hogy ez csak statisztikai hatás.

„Egy évvel ezelőtt még a 2021-es számokhoz mértük az inflációt, most azonban a 2022-eshez, melyre már kihatással volt a háború” – mondja Gajic.

Mint magyarázta, továbbra is emelkedni fognak az árak, csak ezeket már a tavalyihoz fogjuk hasonlítani, nem a két évvel ezelőttihez. „Ha az infláció csökkenéséről beszélünk, akkor az azt jelenti, hogy a drágulás mértéke kisebb lesz mint korábban, de nem azt, hogy visszatérünk a két évvel ezelőtti árakhoz.” – tette hozzá.

Szerbiai bolt, kép: V4NA

Gajic arról is beszélt, hogy az alapkamat emelése jelenleg a legjobb eszköz, amivel az országok felléphetnek az infláció ellen, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ügyelni kell a szintre.

„Ha az alapkamat meghaladja az optimálist, akkor azt a gazdaság már nem tudja elviselni, és általános recesszió alakulhat ki.” – fejtette ki a közgazdász.

Az alapélelmiszerek ára nőtt a leginkább

Szerbiában a márciusban mért éves infláció 16.2 százalékos volt, mely a legmagasabb érték az elmúlt másfél évben. A legnagyobb mértékben a tej, a sajt és a tojás drágult – egy év alatt 42 százalékkal. 33 százalékkal kerül többe a zöldség és a gyümölcs, 26.7 százalékkal a hal, 25 százalékkal a pékáru. Az albérletek ára átlagosan 26.8 százalékkal emelkedett, míg az áram és a gáz 18-19 százalékkal kerül többe most, mint egy évvel korábban.

Forrás: Szerbiai Statisztikai Intézet, márciusi adatok. Kép: Screenshot

Az infláció mértékének csökkenése egyébként nem csak a pénzügyminiszter és a közgazdászok szerint valószínű a következő hónapokban. Korábban Jorgovanka Tabakovic bankkormányzó is arról beszélt, hogy az év végére várhatóan megfeleződik a pénzromlás üteme.

„2024 közepére vélhetően visszatérünk az inflációs célérték tartományába. Ez előbb megtörténhet, mint a korábbi becsléseink mutatták, azok ugyanis még a jövő év novemberét jelölték meg. 2024-től a GDP számottevő növekedése várható, és fokozatosan visszatérhetünk a pandémia előtti, évi 4 százalékos emelkedéshez. Ez lehetővé teszi majd a korábban előlátott közúti, vasúti, energetikai és kommunális infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó terveink megvalósítását is” – nyilatkozta a Szerbiai Nemzeti Bank vezetője.